Kereső toggle

Kedvező gazdasági kilátások

Már tetőzött az infláció

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Két és féléves negatív rekordot döntött a májusi inflációs ráta: a múlt hónapban a várakozásokon felül, 10,8 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. A KSH jelentése szerint a rekord drágulásért az élelmiszer- és az energiaárak mondhatók ludasnak. Tavaly májushoz képest az élelmiszerárak közel 18 százalékkal emelkedtek: legnagyobb arányban (71 %-kal) a sertészsír, (62%-kal) a sertéshús drágult, de a kenyérért 30, tejért és a cukorért is 25 százalékkal többet kellett fizetnünk. Ugyanakkor a ruházkodási cikkek és az üzemanyagok áremelkedése átlag alatti volt. A legfrissebb adatok is alátámasztják, hogy a gazdaság egésze jó alapokon nyugszik, és kiegyensúlyozottan teljesít. 

Külföldi és hazai elemzők egyöntetűen úgy látják, hogy májusban tetőzött az infláció, és az év második felében lassulásra lehet számítani. Charles Robertson, az ING Barings Bank elemzője szerint már júniusban érezhető lesz a csökkenés, és július-augusztusban esésszerűen mérséklődik, így Robertson elképzelhetőnek tartja, hogy júliusra egyszámjegy? lesz az infláció. Simon Watts, az UBS Warburg elemzője is júliusra várja az áttörést. Watts szerint a májusi megugró infláció ellenére kedvezőek a kilátások a forint árfolyamsávjának kiszélesítése óta, de pozitív hatását inkább a negyedik negyedévben mutatja meg. Sonja Gibbs, a Nomura International szakértője szerint az euró gyengeségének is szerepe van a magas májusi inflációban, mert ez drágítja a dollárért importált olajat. Gibbs augusztusra várja, hogy egyszámjegy? legyen a pénzromlás üteme. 

Az infláció kordában tartása érdekében az Magyar Nemzeti Bank meghirdette a monetáris politika új eszközrendszerét. A jegybank eszerint beavatkozik abban az esetben, ha plusz-mínusz egy százalékpontnál nagyobb mértékben tér el a fogyasztói áremelkedés. Ez a szűk sáv lehetőséget ad arra, hogy a pénzromlás üteme átmenetileg eltérjen a megszabott mértéktől, de tartós kilengésekre már nem ad lehetőséget. 

Javítja az összképet, hogy kedvezőbben alakult az államháztartás hiánya májusban, mint egy évvel korábban: a tavalyi 163 milliárdos hiánnyal szemben az elmúlt hónapban "csak" 112 milliárd volt a deficit. A bevételek az időarányostól kissé elmaradva (40 százalékban) teljesültek, a kiadások még inkább lemaradva az éves terv 39 százalékát érték el. A járulékbevételek megfeleltek az időarányosnak, a nyugdíjbiztosítási alap nullszaldósnak tekinthető. Problémás viszont az egészségbiztosítási alap, mivel közel 26 milliárdra rúg a deficitje, s ez az egész évre előirányzat több mint két és félszerese. Összességében kedvező képet mutat a márciusi fizetési mérleg deficit is, hiszen "csupán" 48 millió eurót tett ki a hiány, amely lényegesen jobb, mint tavaly ebben az időszakban. Meglepően magas lett viszont a külkereskedelmi mérleg hiánya az első negyedévben: nem kevesebb mint százmillió dollárral volt több, mint egy évvel korábban. A pénzügyi tárca módosította a külkereskedelmi várakozásait. A minisztérium szakértői az eredeti tervekhez képest egy százalékkal (mintegy plusz egymilliárddal) nagyobb hiányt látnak reálisnak. A tárca munkatársai ugyanakkor nem pesszimisták, mert számításaik szerint az idegenforgalom bevételei pótolni tudják a duzzadó hiányt. 

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara felmérésből kiderült, hogy hazai vállalatok alapvetően kedvezően ítélik meg a kilátásaikat: 2,7 százalékkal emelkedett a konjunktúra index az elmúlt félévhez képest. Ez a pozitív eredmény magát a kamara elnökét is meglepte. A felmérésből viszont kiderült az is, hogy a vállalatoknak csupán a 15 százaléka látja jónak jövedelmezőségi helyzetét, 24 százaléka pedig határozottan rossznak ítéli meg. A legkedvezőtlenebb ágazatok közé sorolható az építőipari, a szállítási, hírközlési, valamint az idegenforgalmi cégek, és egyértelműen a pénzügyi vállalatok vannak kedvező helyzetben.

Olvasson tovább: