A probléma gyökere az, hogy a most üzemben levő pénzváltó automaták, telefonfülkék, pénztárgépek stb. nem ismernek fel más pénznemet, csak azt, amire beállították, és többségük képtelen kétféle pénzt egyszerre elfogadni. Január elsejétől viszont két hónapon keresztül a helyi pénznem mellett az euró is "színre lép", a kérdés csak annyi, át lehet-e időben állítani az automatákat.
Egy holland tanulmány szerint hanyatlásba sodorhatja a régi kontinenst az új valuta, mivel felméréseik szerint hónapokig fennakadásokat okoz majd az áruházakban, a pénzautomatáknál, benzinkutaknál, autópályadíj-kapuknál és telefonfülkéknél, az, hogy a felhasználóknak és a pénzautomatáknak egyaránt hiányos ismereteik lesznek a bankjegyekről és az érmékről.
Wim Duisenberg, az Európai Központi Bank (ECB) első embere mindezek ellenére nyugodt. Lehet, hogy ő az egyetlen, aki töretlenül hisz abban, hogy mikor január elsején felkelnek az európai polgárok az ATM-pénzautomatákból zökkenőmentesen annyi eurót vehetnek fel amennyit csak szeretnének.
Antti Heinonen az ECB- bankjegy igazgatója szerint nagyon nehéz előjelezni, hogy a fogyasztók hogyan reagálnak majd, hogy először kisebb, vagy nagyobb összegeket fognak-e felvenni az ATM- automatákból. Az E-day főszereplői mindenképpen a bankjegy-automaták lesznek. Összesen 200 ezer ATM-automata van az Euroland-országokban. Az ATM-ek zöme nem ismeri fel az eurót, sem formailag, sem a pénz mérete nem azonos sok nemzeti valutáéval. Barry Harrison a legnagyobb ATM-gyártó, a Diebold elnöke szerint lehetetlen a rendelkezésre álló két hét alatt az összes ATM feltöltése. A tragédia elkerülése végett augusztus 30-a után hatalmas reklám és oktatási kampány kezdődik az ECB vezetésével, hogy milyen sikeres lesz, csak szilveszter napján derül ki.
A Newsweek magazin szerint ennyi okos és befolyásos ember az Y2K-probléma óta nem keltett pánikhangulatot, mint jelenleg az euró-bankók bevezetése kapcsán. A szakemberek egy része cinikus, más része szilárdan hisz az euró sikeres születésében. A média természetesen örül annak, hogy ismét lehetőség nyílik a pánikkeltésre, hiszen az emlékezetes Y2K, azaz a számítógépek 2000. évi átállás óta nem igen lehetett a világvége hangulatot meglovagolni, pedig ez igen "hálás" téma a sajtó számára. Azt, hogy összeomlik-e az Európai Unió az átálláskor vagy nem, az Y2K-hoz hasonlóan január elsején megtudjuk. Valószínűleg azzal az eredménnyel, hogy ennek is nagyobb volt a füstje, mint a lángja.
A lakosság körében a legnagyobb félelem a hamis eurók miatt van, tegyük hozzá nem is alaptalanul. Évekkel ezelőtt szállítás közben eltűnt több klisé, azóta sem derült fény a tettesek kilétére. Március óta az Európai Tanács hadjáratot indított az úgynevezett euró-bűnözők, azaz a hamisítók ellen. A 10 millió tagot számláló Európai Nyugdíjas Szövetség szerint a nyugdíjasok rettegnek leginkább attól, hogy csalók áldozataivá válhatnak, mivel náluk legerősebb a megszokás, és leggyengébb az ismeret az új pénzzel kapcsolatban.
Nem nyerte el egyformán az állampolgárok tetszését az euró külleme. Amíg a valutákon nemzeti hősök, hadvezérek, politikusok, művészek, költők szerepeltek, az új bankjegyek személytelenek, európai épületek, hidak, tornyok stb. vannak rajtuk, azért, nehogy valamelyik nemzet önérzetét sértse egy másik nemzethez tartozó személyiség. Sok kritikus szerint az euró bankjegyek nehezen megjegyezhetők, összekeverhetők, egyesek szerint olyan az új pénz, mintha a marslakók számára készült volna.
2001. 06. 23. (V/25)
