Kereső toggle

Javítani kell a termelékenységet

Rendkívüli erőfeszítések

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az elmúlt tíz év termelékenységének gyors ütem? javulása kevés volt ahhoz, hogy az EU-csatlakozás küszöbén elégedettek lehessünk. Ugyan jelentősen javult a magyar vállalatok termelékenysége a rendszerváltás óta, mindazonáltal még így is meglehetősen elmaradnak az uniós tagországokhoz viszonyítva. Az előttünk álló években különösen szükséges, hogy a vállalatok megfelelően értékeljék jelenlegi helyzetüket, valamint felkészüljenek a jelentkező problémák kezelésére. Lehetőleg minél hamarabb meg kell tenniük a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy az unióba való belépésnek valóban a nyerteseivé váljanak. 

A Világbank országtanulmánya szerint Magyarország gazdasági szemszögből az egyik legjobb teljesítményt nyújtja az átalakuló közép-európai országok között, s emellett az egyik legkomolyabb jelölt az Európai Unióba (EU) való felvételre. A Czipin & Partner nemzetközi tanácsadó cég szerint a csatlakozás magával fogja hozni a bérek és a hozzájuk kapcsolódó költségek emelkedését, a magyar cégeknek tehát fel kell zárkózniuk a kívánt szinthez, amely csak úgy lehetséges, ha jelentősen növelik a termelékenységüket. A magyarországi helyzethez viszonyítva az unió tagországainak honpolgárai tízszer többet vihetnek haza munkájukért, mint mi. A lemaradás mind dollárban, mind pedig vásárlóerőben mérve számottevő. 

A csatlakozás után kialakuló élesebb versenyhelyzetben csak akkor lesz esélye a magyarországi vállalatoknak megfelelő pozícióhoz jutni, ha termelékenységüket az európai színvonalra emelik, s így ebből a szempontból is versenyképessé tudnak válni az európai piacon. 

Magyarországon ugyan a kilencvenes évek folyamán évente átlagosan 3 százalékkal nőtt a termelékenység, de még így is jelentősen elmarad az EU-tagországoktól. A termelékenységnövelés szükségességének egy másik hasonlóan jelentős oka az, hogy a magyar exportorientált ipar 

a közös fizetőeszközre, az euróra való áttéréssel elesik a forintleértékelésből származó nyereségtől. Többek között az osztrák tapasztalatok is igazolják az EU-csatlakozásra való felkészülés szükségességét a termelékenység javításának területén. Ausztria számára ugyanis jó néhány iparágban, így például az élelmiszer-, a gyógyszer- és az energiaipar, valamint a közlekedés területén komoly nehézségeket jelentett a csatlakozás után, hogy az EU-versenyhelyzetben helyt tudjon állni. 

A bécsi Nemzetközi Összehasonlító Gazdasági Kutatások Intézet készített egy felmérést a Czipin & Partner nemzetközi tanácsadó cég megbízásából, amelyből kiderül, hogy a magyarországi vállalatok termelékenysége 40 százalékkal marad el Ausztriától. Ebből is látszik, hogy az elismerten pozitív trend ellenére a magyar iparvállalatokra még igen sok tennivaló vár ahhoz, hogy termelékenységük valóban elérje az uniós szintet. A csatlakozásig hátralévő 3-5 év során rendkívüli erőfeszítésekre lesz szükség, hogy az átlagosan 40 százaléknyi különbséget behozzák. Ennek érdekében Klaus Harrer, a Czipin & Partner ügyvezető igazgatója szerint az egyes iparágak minden szereplőjének részletes elemzést kell arról készítenie, hogy termelékenységük valójában milyen szinten áll. A fennálló különbségeket világosan, egyértelműen, számokkal szükséges meghatározni ahhoz, hogy a lemaradás behozható, illetőleg teljesen megszüntethető legyen. Mindezek birtokában ki lehet dolgozni egy megfelelő akciótervet a helyes célok kitűzésével és a szükséges lépések pontos meghatározásával. Később pedig azok következetes végrehajtásával jelentősen javulhat annak esélye, hogy a magyar iparvállalatok többsége egy éven belül 50 százalékkal javítsa termelékenységét.

Olvasson tovább: