Kereső toggle

Világgazdasági csúcsforgalom Washingtonban

Egészséges fejlődés és stabil nyomor

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

"Az adósság naponta 19 ezer gyermeket öl meg" – ez és ehhez hasonló transzparensekkel protestáltak a felvonulók Washingtonban. A megszokottól eltérően azonban most elmaradtak a heves utcai tiltakozó megmozdulások (kirakatbezúzások, könnygáz, gumibot és egyéb elrettentő eszköz bevetése), csupán néhány száz fő vonult fel, hogy kifejezze tiltakozását a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) politikája ellen, s követelje a szegény országok adósságainak eltörlését. Közben a konferenciaközpontban a világ hét vezető gazdasági hatalmát tömörítő G7-ként emlegetett országcsoport áttekintette a globális gazdasági helyzetet. 



Horst Koehler az IMF igazgatója és James Wolfensohn a Világbank elnöke az IMF tavaszi ülésszakán. Kezükben vannak a szálak Fotó: Reuters

Az iparilag legfejlettebb hét ország – az Egyesült Államok, Kanada, Japán, Nagy-Britannia, Németország, Franciaország és Olaszország – pénzügyminiszterei és jegybankelnökei a világgazdasági kilátásokat tekintve ugyan derűlátóak, szerintük jók az esélyek az életszínvonal globális emelésére, de ezzel egyidejűleg mindannyian egyetértenek abban, hogy a súlyosan eladósodott országok megsegítése érdekében sürgős és hatékony lépéseket kell tenni. 

Az IMF és a Világbank szintén szokásos tavaszi tanácskozását tartotta, s terjedelmes elemzést készített az erre az évre várható világgazdasági növekedésről. A jelentésekben radikálisan, egy százalékkal csökkentette az idei gazdasági növekedési várakozásait: átlagosan 3,2 százalékos növekedést prognosztizálnak, szemben a tavalyi csaknem 5 százalékos bővülés után. Ennek egyik közvetett oka lehet, hogy a globális fejlődés motorjának tartott amerikai gazdaság növekedése az utóbbi időben jelentős mértékben lelassult. A fejlődés hosszú távú alapjai – a Hetek (más néven G7) nyilatkozata szerint – azonban "egészségesek". Európát illetően a G7 azt emelte ki, hogy ott strukturális reformokkal kell ösztönözni a növekedést, amely az idei évben 2,4 százalékra tehető. Az EU gazdasági dinamikáját részben segítheti a tovább növekvő foglalkoztatottság és az adócsökkentések miatt erősödő lakossági fogyasztás. 

A világgazdaságban végbemenő lassító hatások az EU-n keresztül a közép-kelet-európai országokat is érintik, amelyek kereskedelmi forgalma döntően az unióra korlátozódik. Az európai lassulás ellenére az IMF a tavalyival csaknem azonos teljesítményt vár a rendszerváltó országoktól, problémát jelent azonban a legtöbb országban a magas infláció. A Valutaalap szerint a gazdaságok többségében szükség lehet a költségvetési politika szigorítására. Magyarországon csaknem 5 százalékos növekedésre számít az IMF, 8,5 százalékos infláció és a folyó fizetési mérleg hiányának 5 százalék fölé emelkedése mellett. 

A globális gazdaság kilátásainak értékelése mellett fontos téma volt a szegénység világméretű problémájának kezelése is. A gyűlés egyik szervezője Soren Ambrose úgy vélekedik, hogy a pénzügyi vezetők egy pillanat alatt el tudnák törölni a rászoruló országok adósságait, mivel 

– véleménye szerint – ez csak egy szavazáson múlik. 

A tüntetők aggodalmai nem oknélküliek. Jelenleg a Föld 6 milliárd lakosából 1,2 milliárd emberről mondható el, hogy napi egy dollárnál kevesebb pénzből tengődik. 1990 és 1998 között 100 millióval csökkent ugyan a szegénység mélyén vergődők száma, de ez a javulás csaknem kizárólag a kelet-ázsiai helyzet alakulásának köszönhető, és nem az IMF segítségnyújtásának. Afrikának a Szaharától délre eső részein nem csupán a nominális pénzjövedelem, hanem olyan mutatók tekintetében sem tapasztalható kielégítő fejlődés, mint amilyen például a beiskolázottak számaránya vagy a csecsemőhalandóság. Fekete-Afrikában van a világ AIDS-betegeinek 70 százaléka. Erre a lesújtó helyzetre igen élesen próbálták felhívni a figyelmet a tüntetők transzparensei. Ezek között voltak olyanok, amelyek nem kevesebbet állítottak, mint hogy "Az adósság naponta 19 ezer gyermeket öl meg" vagy "Az adósság egyenlő a halállal". Gordon Brown brit pénzügyminiszter, az IMF-testület elnöke azt a célkitűzést fogalmazta meg, hogy a leginkább rászoruló országok tekintetében egyszerre kell foglalkozni az adósság csökkentésével, a nyomor enyhítésével és a fenntartható növekedési pályára állítással. A súlyosan eladósodott, szegény országok megsegítését célzó korábbi közös kezdeményezés jegyében az IMF és a Világbank 34 milliárd dollárral kívánja csökkenteni a huszonkét legszegényebb állam vele szemben fennálló adósságát. Ha az egyes hitelező országok kormányai is csatlakoznak a kezdeményezéshez, akkor a terhek enyhítésének összértéke elérheti az 53 milliárd dollárt. Brown a tanácskozáson bejelentette, hogy az IMF és a Világbank a huszonkét országot átfogó kedvezményezetti kört további tizenegy országgal tervezi kibővíteni. Ezek zömmel olyan fekete-afrikai országok, amelyekben a gazdasági nehézségeket politikai és katonai konfliktusok is súlyosbítják.

Olvasson tovább: