Kereső toggle

Minimálbér kisebb-nagyobb gondokkal

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Elbocsátásokkal, munkaidő-csökkentéssel vagy egy hónapra szóló szerződés megkötésével reagál sok kisvállalkozó, aki nem akarja vagy nem tudja kigazdálkodni a 40 ezer forintos minimálbért. A legtöbb gazdasági elemző véleménye megegyezik abban, hogy a megemelt bér többletköltségeinek terheit viselő vállalkozások sok esetben kiszolgáltatott helyzetbe kényszerítik a dolgozókat. Várhatóan 60-70 ezer vállalkozás szűnhet meg emiatt. 

Január 1-től a munkáltatók járadék- és adófizetési kötelezettsége 56 százalékkal növekedett minden egyes minimálbérrel alkalmazott dolgozójuk után. (Ez évente meghaladja a 250 000 Ft-ot.) A nehéz helyzetbe kerülő vállalkozások gyakran állítják kényszerválasztás elé az alkalmazottakat. Vagy kiváltják a vállalkozói igazolványt, vagy beletörődnek a részmunkaidőssé való visszaminősítésükbe. Többnyire ugyananynyit kell dolgozniuk, és a különbözetet "zsebbe" kapják, ha egyáltalán megkapják. Ennek a járulékcsökkentésnek a nyugdíjazás után érzik meg igazán a következményeit. A már régóta pályán lévő munkavállalók keresete sok esetben alig haladja meg a minimálbért, és nem sok reményük lehet jelenleg a béremelésre. 

Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke lapunknak elmondta, hogy nehéz tetten érni azokat a vállalkozókat, akik kész helyzetbe hozzák a dolgozókat, bár már megjelent az a réteg a munkaügyi központoknál, amelyik a minimálbér-emelés miatt veszítette el a munkáját, azonban nehéz bebizonyítani, hogy ez az eredendő ok. Ebben a szituációban az a nehézség – tette hozzá –, hogy a dolgozók csupán a szakszervezetektől kérhetnek segítséget, de a kisebb cégek munkavállalói mögött nincsen meg ez a háttér, pedig leginkább ők vannak kiszolgáltatott helyzetben. Más út a jogorvoslatra csak a bíróságokon keresztül nyílik. 

Ezen negatív hatások kiküszöbölése érdekében a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) több területi kamara bevonásával felmérést végzett a magyar gazdaság vállalkozásainak körében, hogy áttekintse a minimálbér-emelés hatásait. A felmérés során az MKIK megállapította, hogy az emelés nem okozott feloldhatatlan feszültségeket a gazdaságban, s azok a pesszimista várakozások, amelyek e gazdaságpolitikai lépéssel összefüggésben korábban hangsúlyt kaptak, nem igazolódtak. Megállapítható ugyanakkor, hogy nehézségek jelentkeztek a gazdaság egyes területein, ezen belül is kiemelten az elmaradott térségekben, vagy a bérmunkára szakosodott cégeknél. Különösen kritikus a helyzet a textil- és a bőriparban. A béremelés a megkérdezett vállalkozások felének okozott gondot. Sok gazdasági ágazatban bérfeszültségek, illetve a bérszerkezet torzulása várható. A KSH adatai szerint a 2,7 millió dolgozóból 665 700 ember tartozik a kötelező minimálbér-emelés hatálya alá, habár az 5 fő alatt foglalkoztató vállalkozásokat, vagyis a leginkább érintetteket nem sorolták ide. A minimálbér a tavalyi 29 százalékkal szemben idén 40 százalékra emelkedett a bruttó átlagkeresethez képest, de még mindig elmarad az EU 60 százalékos arányától. 

Az MKIK elnöke levélben fordult a kormányfőhöz és a gazdasági miniszterhez, kezdeményezve, hogy közösen tárják fel a minimálbér-emelés következményeit, tekintettel arra, hogy a kormány 2002-ben újra nagymérték? minimálbér-emelést tervez.

Olvasson tovább: