Kereső toggle

Tovább gerjed a BSE-ügy

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A BSE, vagy ismertebb nevén kergemarhakór következményei minden eddigi elképzelésnél súlyosabb helyzetet teremtenek az EU-ban. A tagországok agrárminiszterei a héten azon törték a fejüket Brüsszelben, hogy miképpen kezeljék a fertőzésveszélyt, és hogyan segítsék ki az adósságokat halmozó gazdákat. Végül megállapodtak abban, hogy kötelezővé teszik a levágott szarvasmarhák gerincoszloppal érintkező részeinek eltávolítását, és a jövőben tilos olyan állattakarmányt forgalmazni, amelyben marhahús van. Az Európai Bizottság közel egymilliárd eurót kénytelen fordítani a kór terjedése ellen, a harc hevességét az is jól mutatja, hogy már most túllépték az egész éves keretet. A magyar marhatenyésztők egyelőre az előnyeit élvezik az ügynek, mivel hazánkban eddig nem találtak BSE-fertőzött jószágot, így a magyar marhák kelendő portékának bizonyulnak az európai piacokon.



Kegyelemdöfés a bikának egy Lucena del Puerto-i bikaviadalon. Ez lenne a megoldás? Fotó: Reuters

Az EU mezőgazdasági biztosa, Franz Fischler szerint a legújabb piaci előrejelzések riasztóak: ha az eddigi tendencia folytatódik, és további országok fagyasztják be az uniós marhahús importját, exportkapacitásuknak 53 százaléka kihasználatlanul maradhat, ami rendkívüli bevételkiesés a marhatenyésztők számára. "A határán vagyunk a közösségi büdzsé teljesítőképességének, ha ugyan már túl nem haladtuk. A világ minden jóakaratával és a gazdákra nehezedő irtózatos terheket felismerve is azt kell mondanom, hogy a mozgásterünk egyenlő a nullával" – fogalmazott Fischler. 

A kór miatti félelem a tavalyi évben mintegy 27 százalékos csökkenést eredményezett a marhahúsfogyasztásban közel ekkora árcsökkenés mellett. Idén a legoptimistábbak tíz százalék körülire számítják a visszaesést, de ha ez az érték 12 százalék fölé emelkedik, a helyzet – Fischler szerint – "sokkal rosszabb" lesz. A biztos arra ösztönözte a tagországokat, hogy fogadják el azt a programot, amelynek keretein belül a kormányok felvásárolják és megsemmisítik a fertőzésgyanús szarvasmarhákat. Magyarországon szintén szigorítások léptek életbe az állati eredet? terményeket tartalmazó takarmányokat illetően, azonban még kérdés, hogy a már raktáron lévő, de nem felhasználható takarmányoknak mi lesz a sorsa. Az Egyesült Államokban is mindent megtesznek, hogy a BSE ne terjedjen a tengerentúlra. Talán mégis az amerikai cowboyoknak van igazuk, akiknek eszébe sem jutott húsliszttel etetni állataikat…


Kergemarhakór 

Modern kori járvány

Lukács András

A kergemarhakór 1996-ban került be a köztudatba azok után, hogy a Lancet cím? orvosi szaklap bejelentette: kapcsolat van a brit marhaállományt tizedelő titokzatos betegség és az embereket támadó, teljes értelmi leépüléssel járó, szintén halálos Creutzfeldt–Jacob-kór (CJD) között. Ennek ellenére mindkét betegséget már jóval korábban ismerték, az első kergemarhakóros esetet 1883-ban jegyezte fel egy francia állatorvosi lap, Creutzfeldt és Jacob pedig 1920-ban ismertette a róluk elnevezett betegséget. 



Az említett két betegség egy olyan, idegrendszert támadó betegségcsaládba tartozik, amely a juhoknál vakarózást – innen a súrlókór elnevezés –, egyensúlyzavarokat, embernél súlyos álmatlanságot, emlékezetvesztést okoz, és minden esetben halálhoz vezet. Félelmetességük és titokzatosságuk ellenére ezek a betegségek a nagyközönség előtt viszonylag ismeretlenek voltak, ami főként ritkaságuknak volt köszönhető. A Creutzfeldt–Jacob-kór "hagyományos" variánsa például egymillió ember közül csak egynél fordul elő, akkor is idősebb korban. 

1996 előtt a betegségcsoportból a legnagyobb ismertségnek a Pápua Új-Guineában előforduló kuru örvendett bizarr elterjedése miatt, amely egyúttal arra is rávilágított, hogyan fertőz a betegség. A kannibál Fore törzs 5-10 százalékát megfertőző – nevető halálként is ismert – kuru azért terjedhetett el, mert a bennszülöttek rituális szertartások során elfogyasztották elhunyt családtagjaikat. A betegségről és annak lehetséges okairól 1957-ben számolt be az ausztrál Vincent Zigas és az amerikai Carleton Gajdusek, akik azt is megállapították, hogy a kór gyakoribb volt azon kannibálok körében, akik az elhunytak agyát fogyasztották. 

A betegségek megismerésében újabb áttörést az eredményeiért 1997-ben Nobel-díjjal jutalmazott Stanley Prusiner kísérletei hoztak a nyolcvanas években. Prusiner egy Creutzfeldt–Jacob- kórban elhunyt betege elvesztése után kezdte a betegség okait keresni, és sokáig szinte eretneknek tartott elmélettel állt elő: a Creutzfeldt–Jacob-kórt, valamint a rokon betegségeket nem egy "lassú" vírus, hanem egy általa prionnak nevezett fehérje okozza – amint azt Tompa Péter kandidátus, a Magyar Tudományos Akadémia Enzimológiai Intézetének főmunkatársa a Heteknek elmondta. Prusiner később arra is rájött, hogy a prion két fajta térszerkezettel – szaknyelven konformációval – rendelkezik: az egyik egy lazább spirál alakú, amely ebben az állapotában teljesen ártalmatlan, valamint egy nagyon stabil, lemezes alakú, amely az egészséges prionokat is ennek a rendkívül ellenálló konformációnak a kialakítására kényszeríti. Ezek a rossz alakba tekeredő fehérjék hozzák létre az agyban azokat az üregeket, amely miatt a betegséget szivacsos agyvelősorvadásnak is nevezik. 

A nyolcvanas évek nem várt fordulatot hoztak a betegség történetében. Angliában húslisztté őrölték a súrlókórban elpusztult juhokat – ebben az időben a nyájak közel harmada fertőzött volt ezzel a betegséggel –, majd az így készült takarmánnyal marhákat tápláltak. A súrlókórban elpusztult juhok prionjai áttörték a faji határt, és megfertőzték a marhákat, így a nyolcvanas évek végére kitört a kergemarhakór-járvány, amelyben azóta közel kétszázezer marha pusztult el. Ezzel párhuzamosan megjelent a CJD egy új variánsa, amely a korábbitól eltérően fiatalokat támadott meg, és Angliában eddig közel nyolcvan ember halálát okozta. "Azóta egyértelművé vált, hogy a CreutzfeldtJacob új variánsának megjelenését a kergemarhakórral fertőzött állatok fogyasztása okozta. Valójában már a kuru elterjedése is arra utalt, hogy a betegség a táplálékkal terjed. Ez azért lehetséges, mert a beteg prion rendkívül ellenálló, az emésztőenzimek nem képesek lebontani, ezért van esély arra, hogy egészben felszívódhat. Miután a kannibáloknak megtiltották az elhunyt rokonok elfogyasztását, a kuru gyakorlatilag eltűnt" – mondta a kandidátus. 

Egyelőre semmilyen jel nem mutat arra, hogy a fertőző prionok a velős részeken és a hús egyes részein kívül máshol is jelen vannak, így elvileg ezen részek elkerülésével a fertőzés nem léphet fel. Mindenesetre figyelmeztetés érték? az Egyesült Államokban újonnan bevezetett rendelkezés, amely megtiltja a véradást azok esetében, akik 1980 és 1996 között hat hónapnál többet töltöttek Nagy-Britanniában.

Olvasson tovább: