Kereső toggle

Surányi kontra Járai

Elnökváltás a jegybank élén

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Elnökváltás készülődik a jegybank élén: Surányi György megy, Járai Zsigmond jön március 1-én. Talán a politikai kulturálatlanság jeleként értelmezhető, hogy a jegybanki "bársonyszék" a politikai csatározások színtere volt nem egyszer a rendszerváltást követő tíz évben. Surányi az egyetlen elnök, aki kitölthette a hat évre szóló megbízatását. A politika a mostani vezetőcserét sem kerülte el, Surányi egy jó ideje politikai szólamok egyik céltáblájává lett, de ez Járait is utolérte a kinevezési procedúra során. 

Surányi György Fotó: S. L.

Járai Zsigmond Fotó: Arhív

Bár mindkét illetékes bizottság támogatta Járai Zsigmond jegybankelnökké történő kinevezését, a bizottsági meghallgatás egyben politikai adok-kapok színterévé is vált. A kormánypárti képviselők gratuláltak, és sok sikert kívántak Járainak, az ellenzéki honatyák pedig bírálták két és fél éves miniszteri tevékenységét, a kérdésekre adott válaszaiból pedig arra következtettek, hogy annak ellenére, hogy Járai már nem a kormány tagja, mégis politikai és nem szakmai alapon fogalmazta meg a véleményét. Jelezték, hogy ez bizalmatlanságot szül a pénzügyi világban, amivel számolnia kell jegybanki tevékenysége során. 

Járai Zsigmond hangsúlyozta, hogy erősíteni kívánja a jegybank függetlenségét, és ezért fontosnak tartja a törvény módosítását, ami főként az uniós jogharmonizáció miatt szükséges. Járai feladatának tekinti az EU-hoz és az EMU-hoz (Gazdasági és Monetáris Unióhoz) való csatlakozás előkészítését, kiszámítható és átlátható monetáris politikát és az infláció csökkentését.

Lényegében nem kíván változtatni a jelenlegi monetáris politikán, vagyis – egyre csökkenő mértékben ugyan – de továbbra is életben marad a csúszó leértékelés hatesztendős rendszere. A volt pénzügyminiszter ugyan a kormányfő által többször megbíráltatta a Bokros-csomagot, de úgy tűnik, mégis csak bevált elődje elgondolása, hiszen annak struktúrája mit sem változott. Felkészülhetünk tehát arra, hogy 2001. április elsejétől újabb 0,1 százalékról 0,2 százalékra mérséklődik a forint havi leértékelési üteme a valutakosárral (lényegében az euróval) szemben. Járai nem tartja elképzelhetetlennek, hogy az idén még egyszer sor fog kerülni hasonló lépésre.

A héten eddig nem tapasztalt határozottsággal szólalt meg Surányi György, amikor egyenesen törvénytelennek nevezte Járai egy korábbi döntését. Emlékezetes, hogy az akkori pénzügyminiszter nem engedélyezte a jegybankelnöknek és néhány munkatársának az év végi prémium kifizetését az elhíresült bécsi CW Bank veszteségeire hivatkozva. Surányi most (ugyan több hónappal később) törvénytelennek nevezte ezt a lépést, mondván ezzel a kormány képviselője beavatkozott a jegybank működésébe, így nem biztosított az intézmény függetlensége. Surányi ezért egyszerűen megsemmisítette Járai döntését, kiutalta az összeget, sőt az egyik alelnök még munkaügyi per indítását is fontolgatja. Blahó Miklós elnöki tanácsadó lapunknak ehhez hozzátette, a jegybanktörvény módosítása során egyértelművé kellene tenni, hogy meddig mehet el a tulajdonos államot képviselő pénzügyminiszter, mert ha ezen az alapon bele lehet szólni a jegybank belső életébe, akkor ugyanígy akár a kamatpolitikába is: tehát a miniszter jutalmazhat, ha megfelelő a jegybanki politika, és büntethet, ha nem. 

Másik kényes pont a jelenlegi és a jövőbeni jegybankelnök között a CW Bank ügye. A gazdasági bizottság elkészítette a rossz hír? pénzintézet csődjéről szóló jelentést, és a tervek szerint a jövő heti plenáris ülésen lezárják a vizsgálatot. A CW Bank 80-85 milliárd veszteséget halmozott fel. Járai megüzente, felelősségre vonja a hiány kialakulásáért okolható vezetőket.

Olvasson tovább: