Kereső toggle

Csőd szélén a Palesztin Hatóság

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Csőd szélén áll a Palesztin Hatóság – röppent fel a hír a világsajtóban, miután Martin Indyk, az Egyesült Államok izraeli nagykövete felhívta a figyelmet a közel-keleti stabilitás egyik tényezőjére: a gazdasági egyensúly fontosságára. Indyk szerint az immár öt hónapja tartó zavargások következtében a palesztin gazdaság az összeomlás szélére jutott, ami káoszhoz és még több erőszakhoz vezethet. Ezért – mint mondta – az új amerikai és izraeli vezetésnek arra kell törekednie, hogy megmentsék a Palesztin Hatóságot a csődtől. 



Palesztin férfiak egy csoportja egy izraeli katona társaságában Nablusz határában. 

Szemben állnak Fotó: Reuters

Terje Roed-Larsen ENSZ-különmegbízott Saron miniszterelnökkel való beszélgetése során szintén megerősítette Indyk megállapítását, miszerint a folytatódó erőszak a palesztin hatóságok "tulajdonképpeni összeomlását" eredményezheti.

Az elmúlt három hónapban több mint egymilliárd dollár veszteség érte a Palesztin Hatóságot – nyilatkozta lapunknak Abdul Hamid Dakakni, a Palesztin Követség tanácsosa. 

Nem kérdés, hogy a gazdasági hanyatlás csak fokozza a feszültséget a térségben. A palesztin családok mintegy fele veszítette el elsődleges jövedelemforrását, s a korábbi 125 ezer napi ingázó helyett csak ötezren jutnak el munkahelyükre az arab munkások közül.

A zavargások idejére – mint eddig is, most is – lezárták az izraeli és a palesztin területek között húzódó határt, így sem munkaerő, sem áru nem mehet át. Ez a lépés persze mindkét felet hátrányosan érinti. Izrael GDP-je tavaly több százalékponttal visszaesett, kár érte az idegenforgalmat, a mezőgazdaságot és az építőipart is, mivel ezeken a területeken elsősorban a palesztinok a segédmunkások, akik most nem tudnak munkába állni. De a belviszály a befektetői hajlandóságra is rányomta a bélyegét: a befektetések 12 százalékkal estek vissza tavaly a harmadik negyedévben. 

A Palesztin Hatóság komolyan "fizet" a zavargások következményeiért, mert azzal, hogy le vannak zárva a határok, elesnek az egyik legfontosabb bevételüktől, a közös határon átmenő áruk után járó vám- és áfatarifától. Mint Abdul Hamid Dakakni a Heteknek elmondta, az izraeli kormány elvileg a Hatósághoz utalja ezeket a tételeket, a zavargások óta azonban ez az aktus elmaradt. Izrael más tétellel nem támogatja anyagilag a Palesztin Hatóságot. A Hatóság területén levő intézményeket, iskolákat az izraeli területen működőknek megfelelő összeggel támogatja, de a palesztin rendőrségnek és a hivataloknak maguknak kell gondoskodniuk költségeikről. Mindazonáltal elmondható, hogy rendkívül öszszefonódott a gazdaságuk, erős a palesztinok függősége Izraeltől. A palesztinok Izraelből származó importja évi 3 milliárd dollár, miközben az export csupán 2-300 millió között mozog. 

A Palesztin Hatóság büdzséjét főként külföldi segélyek töltik fel: az EU-tól és az arab államoktól öt évre összesen 2 milliárd dollárt kapnak. Ugyan az Arab Liga korábban már jóváhagyott egymilliárd dollárt, de ennek csekély része érkezett még csak az érintettekhez, s amerikai segélyek is csak a zavargások elcsitulása után lesznek esedékesek. Az utóbbi hónapok válsága során az EU látszik legérzékenyebbnek a palesztinok gazdasági nehézségei láttán. Egyedül az unió utal át rendszeresen pénzt, nem kevesebb mint havi 20-30 millió dollárt – mondta Dakakni. Ebből próbálják fizetni az alkalmazottak bérét, így Jasszer Arafat fizetése is ebből kerül ki. 

Az arab világban sokféle érdek mutatkozik a palesztin ügy támogatására. Az iraki diktátor, Szaddám Huszein – akinek igencsak szüksége van vezetői imidzsének megerősítésére – a palesztinok szimpátiájának megnyerésére több mint 890 millió dollárt juttatott. A közelmúlt mini-háborújában családtagot elveszített palesztin családoknak egyenesen 10 ezer dollárt ígért – hozzátéve, hogy "ha lehetőségünk volna rá, hadseregünkkel is mellétek állnánk". 

Abdul Hamid Dakakni kollektív büntetésnek nevezte a zavargások miatt hozott izraeli intézkedéseket, amelyek csődközeli helyzetbe hozták a Palesztin Hatóság működését. Arra a kérdésünkre, hogy amennyiben megalakul az önálló palesztin állam, milyen pénzeszközökből fognak gazdálkodni, Dakakni azt felelte: a palesztinok szorgalmas emberek, békés körülmények között helyt fognak állni. Talpra áll a gazdaság.

Olvasson tovább: