Kereső toggle

Infláció 2000 Rakoncátlan árak

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az elemzői várakozásoknak megfelelő inflációs adatokat tett közzé kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Novemberhez viszonyítva 0,3 százalékos volt a drágulás mértéke, így tavaly egész évben 9,8 százalékot tett ki az infláció. Ez azonban több mint három százalékkal meghaladja a kormány 6-7 százalékos tervét. Járai Zsigmond akkori pénzügyminiszter először márciusban ismerte be, hogy magasabb lehet az infláció, mint a várt, majd augusztusban bejelentette, ténylegesen eltér a valóság a tervtől, s ezért kiigazítják a nyugdíjakat. Megtorpant és lelassult tehát a korábbi években tapasztalt erőteljes dezinflációs folyamat, amikor évi négy százalékkal csökkent a pénzromlás üteme, ez évre a kormány 5-7, a kutatók 8-8,5 százalékot prognosztizálnak.

A kormány gazdaságpolitikusai cáfolják, hogy tudatosan alultervezték volna a pénzromlás mértékét, mondván előre nem lehetett látni az olaj árának ilyen emelkedését.

A tavalyi inflációt csak részben befolyásolták külső tényezők, hiszen erős inflációs nyomással bírt az élelmiszerárak megugrása is. Az úgynevezett importált inflációt egyrészről az energiahordozók rendkívül magas világpiaci ára, másrészről az euró dollárral szembeni gyengélkedése határozta meg. E két tényező nyomot hagyott a külkereskedelmi mérleg egyenlegében is. A belső tényezők közül az élelmiszerárakat kell kiemelni, hiszen 12,4 százalékkal kellett többet fizetnünk értük, mint egy évvel korábban. Hasonlóan "ludas" volt még a háztartási energia is, amelynek ára 12,7 százalékot emelkedett egy év alatt. Az üzemanyagok pedig 9 százalékkal kerültek többe. Az átlagnál jóval kisebb mértékben (1,3%-kal) drágultak a tartós fogyasztási cikkek és a ruházkodási termékek (5,6%-kal). 

A kutatók egyetértenek abban, hogy 8-8,5 százalékos pénzromlás várható az idén, s ebben továbbra is az élelmiszerárak dinamikus emelkedése lesz a meghatározó, egyúttal a külső tényezők kedvezőbben alakulnak majd, mint tavaly.

Olvasson tovább: