Kereső toggle

Lengyelország a bővítés kerékkötője

2005 előtt nincs bebocsátás

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A hazai és a külföldi közvélemény előtt is egyre nyilvánvalóbbá és
kimondhatóvá válik az a tény, hogy lelassult az Európai Uniós csatlakozási
folyamat. Nyugat-európai pártok és a pénzpiaci elemzők ma már nyilvánosság előtt
is ki merik mondani, hogy 2005 előtt nem lesz bővítés. A bebocsátásra váró
országok részéről egyre több kritika éri az uniós politika változását. A Reuters
hírügynökség megjegyzése szerint Orbán Viktor kormányfő az Európai Unió
legszókimondóbb kritikusává vált a térségben. "Már hozzászoktunk a
csalódásokhoz" – mondta külföldi tudósítók előtt, majd hozzátette: "Nincs
fontosabb dolog az EU-csatlakozásnál, de van élet az unión kívül is". A szokásos
szerda reggeli rádióinterjúból pedig az is kiderült, mit jelent a "kívül":
nyitni kell Oroszország, Délkelet-Európa (Balkán) és az arab világ felé. Egy
korábbi konferencián nyíltan vállalta, hogy egészségtelen, s ezért hibás a magyar
külkereskedelmi kapcsolatrendszer, mert túlságosan is kötődik az EU-hoz. (Hetek 2000.
május 20., Növekedési esélyek)

A sokszor emlegetett 2002-es csatlakozási dátum egyre valószínűtlenebbé válik, s
ebben a különböző nyugat-európai pártok között politikai egyetértés van. Mivel
mind Franciaországban, mind Németországban 2002-ben lesznek választások, nem
kívánják kampánytémává tenni a keleti bővítés szociális és gazdasági
következményeit, amelyek közül az egyik legkényesebb kérdés a bevándorlás. Ezért
jobbnak tartják, hogy csupán 2005-2006 körül bővüljön az unió. A Frankfurter
Allgemeine Zeitung a német uniópártok parlamenti frakciójának külpolitikai
szóvivőjét idézve írja, hogy mind szélesebb körben válik elfogadottá az a nézet,
hogy 2005-ig nem nyílnak ki az EU kapui kelet felé.

Pedig az ajtó előtt toporgó országok politikusain kívül a tőkepiaci elemzők is
sürgetik a csatlakozás időpontjának mielőbbi meghatározását. Szerintük a
tagságra pályázók gazdasági reformjai megtorpanhatnak, ha az EU-tagországok

lelkesedése ellankad a bővítés iránt, mivel továbbra sem jelölnek meg időpontot.
Számos elemző véli úgy, a pénz- és tőkepiacokra kedvező hatással lenne a
bővítés menetrendjének ismerete. Sőt, a befektetőket az sem aggasztaná, ha ez a
dátum akár 2006-ig vagy 2007-ig kitolódna, számukra csupán az a lényeges, hogy a
bővítés akkor biztosan megtörténjen. A Moody\'s nemzetközi hitelminősítő
intézet – a többi élvonalbeli országgal együtt – 2005-re várja Magyarország
felvételét. A bővítés lassítójaként egyértelműen Lengyelországot jelölte meg.
A lengyel piac – elsősorban méretei miatt – stratégiai fontosságú a tagjelöltek
sorában, ám az ország makrogazdasági mutatói kedvezőtlenül alakultak, s ezért úgy
vélik, hogy ez az első csatlakozók belépését akár egy évvel is késleltetheti.

Olvasson tovább: