Kereső toggle

Ötletek bérlakásra

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Szándék van, konkrét terv még nincs. Így jellemezhető a bérlakásépítési
program jelenlegi állapota. A célban megegyeznek a pártok: növelni kell a jelenlegi, mélyen
az európai átlag alatt lévő bérlakásállományt. Magyarországon ugyanis 10 százalék
alatt van a bérlakások aránya, míg az EU-átlag közel 40 százalék.

A jövő évi lakásépítési program valószínűleg bérlakás építési programmal
is bővül, a kérdés csak az, milyen formában. Az országgyűlés építésügyi
albizottságában a héten megvitatott javaslat szerint az önkormányzatok új lakásokat
építhetnének, vagy meglévőket vásárolnának meg és újítanának fel, ezeket ezután
meghatározott feltételekkel lakásonként vagy egy tömbben magánbefektetőknek értékesítenék.
Az építkezéshez a Magyar Fejlesztési Bank vagy regionális fejlesztési társaságok
biztosítanának kedvezményes hiteleket.

A program első vázlatának kidolgozása azért vált sürgetővé, mert a lakáshitelt
igénylők nagy része technikailag hitelképtelen. Ebben a konstrukcióban azonban nem a
lakáshasználók lennének a kockázatvállalók, hanem a befektetői csoportok, bankok
– fogalmazott Fritz Péter szocialista képviselő, a javaslat egyik kidolgozója. A 12–20
éves program keretében évi 1500–2000 milliárd forint beruházás valósulhatna meg közvetlen
piaci források bevonásával. A szocialista programvázlat szerint az önkormányzatok
szociális és egyéb meggondolásból lakbértámogatást nyújthatnának egyes bérlőknek,
a többi lakó piaci árat fizetne a "háziúrnak". A Pénzügyminisztérium azonban
nem támogatja az ötletet. Szerintük a lakbérek a jelenlegi lakáshitelek törlesztő-részleteinél
is magasabbak lennének (mivel a beruházások kamatait is meg kell fizetni), ezért lényegében
nem javítanának a lakásgondokkal küzdők helyzetén.

A kormányzat és az ellenzék is egyetért abban, hogy bérlakások létesítése több
okból is elengedhetetlen. A lakásbérlés lehetősége a munkavállalók mobilitása
szempontjából jelentős, hiszen sokan azért nem tudnak az ország másik részében
munkát vállalni, mert megoldhatatlan a lakáshelyzetük. Másrészt – mivel új bérlakás
az elmúlt tíz évben gyakorlatilag nem épült – sok önkormányzat szükséglakásokkal,
szociális bérlakásokkal sem rendelkezik, ami esetenként emberi jogi problémákat is
felvet.

Olvasson tovább:

  • Végső roham a készpénz ellen

    Jelentős átrendeződés és óriási befektetések történnek a fizetőeszközök piacán, ahonnét egyre inkább kiszorul a készpénz. A kérdés mára pusztán annyi, hogy teljesen kiszorul-e, vagy csak részben, illetve, hogy ez mennyi idő alatt történik meg.

  • Horvát döntés után: mi lesz a devizahitelekkel?

    Miközben Horvátországban 120 ezer devizahiteles kaphat vissza fejenként sokmillió forintnyi pénzt a bankoktól, hazánkban még mindig többszázezer egykori devizahitelest fenyeget az otthonvesztés réme. Pedig bizonyos állítások szerint a probléma lényegében megszűnt.

  • Bitcoin 2018: folytatódik az aranyláz?

    A legutóbbi Bitcoin írásom (Kripto aranyláz. Hetek, 2017. október 20.) óta az árfolyam két hónap alatt majdnem A háromszorosára ment fel, majd az év utolsó hetében meredeken csökkent, de az egész évet tekintve így is rendkívüli növekedést ért el a kriptovaluta. Sokan kérdezik, vajon mi ez a sztori...