Kereső toggle

Érdemes fogyasztani

GKI: nem fenyeget a túlfűtöttség

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Dinamikus fejlődési pályára került a gazdaság, évi 5 százalék körüli növekedés
várható az egyensúly megtartása mellett – értékelte a gazdaság helyzetét Vértes
András, a GKI Gazdaságkutató Rt. vezérigazgatója. A felmérések szerint mind a
lakosságnak, mind az üzleti élet szereplőinek pozitív várakozásai figyelemre méltóak,
mert ez kedvező gazdasági folyamatot vetít előre. Az árnyoldalt a tartósan válságban
lévő, reformok nélküli ágazatok adják, mint a mezőgazdaság, a vasút vagy az egészségügy,
ahol továbbra sincs elmozdulás.

A GKI vezérigazgatója a vállalkozásoknak azt üzeni, hogy mivel nő a belföldi
fogyasztás, kedvező éve lesz a hazai piacokra termelő vállalkozóknak, s az alacsony
kamatok miatt érdemes elgondolkodniuk a hitelfelvételen, beruházásaik bővítésén
is. Ugyanezen okból kacsingathatnak a befektetők a nagyobb kockázatot tartalmazó
konstrukciók, befektetési alapok felé. A BUX hullámzó lesz ugyan, de az index felértékelődése
várható az év hátralevő részében. Vértes András a lakosságot a fogyasztásra ösztönzi,
mivel alacsony a megtakarítás reálhozama, a kormánynak pedig azt üzeni, hogy a gazdaságpolitikának
továbbra is meg kell őriznie a fiskális szigort a gazdaság tartós növekedési pályája
érdekében.

A jelenlegi helyzetben felmerül a kérdés, nem fenyeget-e a túlfűtöttség veszélye.
A GKI elemzői szerint az idén még nem kell ettől tartani. Azonban óvatosságra intik
a gazdaságpolitikusokat: most, az üzleti ciklus csúcsán természetes, hogy kedvező az
államháztartás helyzete, a vártnál gyorsabb a gazdasági növekedés. A háztartási
jövedelmek és az infláció alábecslése miatt az adóbevételek az elemzés szerint
100-150 milliárd forinttal meg fogják haladni a tervezettet. Jövőre azonban az Európai
Unió gazdaságának növekedése valószínűleg némiképp lassul, az euró erősödésére
lehet számítani, ezért különösen fontosnak ítélik a fiskális szigor megtartását.

Az infláció csökkenésének mértékét a kutatók a kormányzati prognózisoknál
valamivel lassabbra becsülik: az éves átlagot 8,7 százalékosra várják, az év végére
némi javulással. Míg a világ országainak többségében az infláció idén növekedni
fog, Magyarországon folytatódhat a csökkenés. Ez annak köszönhető, hogy a költségvetési
jövedelempolitika szigora, a forint reálfelértékelése és a (legalábbis átmenetileg)
sikeresen alacsonyan tartott hatósági árak nagyobb súllyal esnek a latba, mint az inflációt
felgyorsító tényezők.

Olvasson tovább: