Kereső toggle

Kevés a hitelképes család

Egészségesebb családi házban lakni

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A DEM Információs és Gazdaságkutató Iroda felmérése szerint dinamikusan nő a
befogadott lakáshitel-kérelmek száma. Azonban amíg 15 ezer érdeklődőt regisztráltak,
csupán 402 alkalommal nyújthattak kamattámogatású hitelt – derült ki a Társaság
a Lakásépítésért Szervezet sajtótájékoztatóján. A társaság építőipari cégeket,
illetve szervezeteket tömörít, célja az, hogy fellendüljön a lakásépítés, és évi
40 ezer új lakás épüljön. Péter Gyula, a társaság képviselője elmondta, hogy
lobbiznak annak érdekében, hogy bővüljön a lakástámogatási rendszer, jövőre
lazuljanak a kamattámogatás feltételei, és beinduljon a bérlakásprogram.

Varga Dénes, a DEM ügyvezető igazgatója elmondta, hogy azért nem nő gyorsabban a
lakásépítési hitelt felvevők száma, mert nagyon szűk a jogosultak köre. Egyrészt
azért, mert a családok egy része létbizonytalanságban él: kevés a megtakarításuk,
és mivel a hitel fizetése akár több évtizedre is kötelezettséget jelent, nem vállalják
fel a törlesztést. Mások az alacsony jövedelmük miatt esnek el a hitelfelvételtől,
mert gyakran minimálbérre, vagy a valóságosnál jóval alacsonyabb fizetésre vannak
bejelentve, és a bankok csak a papíron igazolt jövedelmet veszik figyelembe. Ezen kívül
a fekete-, illetve a szürkegazdaság is belejátszik az alacsony hitelkihelyezésbe. Egy
9 milliós családi ház felépítésénél átlagban 1,5 millió forintról nem készül
számla, s így adózás sincs utána – mondta Varga Dénes. Amennyiben azonban hitellel
építkeznek, mindenről számlát kell prezentálni, gyakorlatilag tehát ennyivel drágul
az építkezés, s ezt nem tudják már felvállalni a családok.

A Társaság a Lakásépítésért Szervezet megbízásából a SOTE Magatartástudományi
Intézet felmérést készített a lakáshelyzet és az egészségügyi állapot közötti
összefüggésről. Kiderült, hogy lakótelepeken, illetve a zárt belvárosban lakók
jobban ki vannak téve az úgynevezett urbanizációs betegségeknek. A zárt belvárosban
lakók az átlagnál 5 nappal, a lakótelepiek 2 nappal többet vannak táppénzen, a 3-12
lakásos kertes társasházakban lakók az átlagot hozzák, míg a kertes családi házban
élők az átlagnál két nappal kevesebbet betegeskednek. Ugyanez a tendencia
megfigyelhető a cukorbetegség, a magas vérnyomás, az emésztési rendellenességek
kialakulásánál is. Sőt a depreszszió, a drog- és az alkoholfogyasztás is az említett
sorrendet mintázza. A drogfogyasztás, a depressziós tünetek, a reménytelenség,
valamint a félelmek és szorongásos esetek kétszer akkora számban fordulnak elő a
belvárosban, illetve lakótelepen lakók között, mint a családi házakban élőknél.
A születési hely is determinál, ezen pszichés panaszok lényegesen gyakoribbak azok között,
akik zártan beépített városban, illetve lakótelepen nőttek fel. Országos szinten a
lakosság 30 százaléka él lakótelepen, illetve zsúfolt belvárosban, a fővárosban
ez az arány 60 százalék fölötti!

Ezen számokból adódik, hogy a családi ház építésének igen jelentős egészségmegőrző,
betegség kialakulását megelőző szerepe lehet – hacsak maga az építkezés nem
jelent aránytalanul nagy pszichés és anyagi megterhelést a családnak.

Olvasson tovább: