Kereső toggle

Itt a WAP-korszak

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A legfrissebb kommunikációs újdonságok egyike a mobiltelefonról való internetezés
lehetősége, azaz a WAP (Wireless Application Protocol, magyarul: Vezeték Nélküli
Csatlakozási Protokoll). Története mindössze két évre tekint vissza, a Planet, a
Nokia, az Ericsson és a Motorola távközlési cégek 1998-ban egy olyan új szabványrendszer
kidolgozását kezdték el, amely lehetővé teszi az internet elérését a
mobiltelefon-készüléken keresztül. Megalapították a WAP Forum nev? független és
nonprofit szervezetet, amely a WAP-szabványok kidolgozását koordinálta. Tavaly a
Microsoft cég is csatlakozott a WAP-hez, amely mára olyan más nagy világcégek érdeklődését
is felkeltette, mint az AT&T, az Alcatel, az IBM, akik komoly dollármilliókat fordítanak
a technológia fejlesztésére.

Magyarországon elsőként a piacvezető mobilszolgáltató, a Westel vezette be a
WAP-szolgáltatást, ezt követően a Pannon is beszállt a versenybe, és úgy hírlik a
Vodafone sem sokáig várat már magára. Ma csak a Nokia (100 ezer Ft fölött) és a
Motorola (68 ezer Ft-ért) kínál ilyen készülékeket, az átlagfogyasztónak egyelőre
borsosnak tűnő áron. Egy külföldi felmérés szerint azonban 2003-ra a világon használt
több mint egymilliárd mobiltelefon fele alkalmas lesz a világháló elérésére. Ez
nagyban befolyásolja majd a vásárlói szokásokat, amelyre nyilván az "eladói oldal"
is rátesz majd néhány lapáttal.

A közelmúlt másik szüleménye a WAP ikertestvére: az "M-kereskedelem"
(M-commerce) kifejezés is, amely a szülők, a finn Nokia, az amerikai Motorola és a svéd
Ericsson mobiltelefon-gyártók reményei szerint hamarosan túlszárnyalja a helyhez,
azaz asztali számítógépekhez kötött – hazánkban még ma is gyerekcipőben járó
– elektronikus kereskedelmet (E-commerce). A világ mobiltelefon-piacának több mint 50
százalékát uraló három gyártó szerint azért van szükség a szövetségükre és
az általuk megalkotott mobilkommunikációs szabványra, hogy felgyorsult világunkban a
rohanó vásárlók ezentúl biztonsággal vásárolhassanak és utalhassanak át pénzt közvetlenül
mobiltelefonjaikról. A bankokkal és természetesen a kiskereskedelemmel szövetkező gyártók
azt remélik, hogy a világ több mint egymilliárd viszonylag nagyobb vásárlóerővel
rendelkező mobiltelefonálója a telefonján keresztül vásárol majd egyre több
cikket. Ha belegondolunk a lassan elavultnak tűnő (de csupán néhány éves)
E-kereskedelem eddig produkált csillagászati növekedésébe (lásd például az
amazon.com és hasonló cégek felemelkedését), és ehhez hozzátesszük, hogy a
WAP-telefonokkal már – akár itthon is – internetezni lehet, ez logikus üzleti elképzelésnek
tűnik. A mobilon bonyolított pénzügyi tranzakciók piaca a három cég szerint 2002-re
egyedül Európában évi 20 milliárd dolláros bevételeket fog produkálni.

Előrejelzések szerint a 2000 után eladott mobiltelefonok mindegyike alkalmas lesz már
az M-kereskedelemre, azaz újabb és robbanásszerűen bővülő csatorna nyílik meg a vásárlók
előtt a pénzköltésre. Az új szabvány hamarosan lehetővé teszi majd a hitelkártyák,
azonosítókártyák, a törzsvásárlói-kártyák és szinte minden más kártya
helyettesítését. Merészebb elképzelések szerint még a parkolóóráknál is
fizethetünk majd mobiltelefonunkról. Matti Alahuhta, a Nokia elnöke úgy látja, hogy a
mobiltelefon lesz az az eszköz, amely áthidalja az e-kereskedelem virtuális és fizikai
valósága közötti távolságot. Rick Darnaby, a Motorola egyik alelnöke szerint pedig:
"A mobil- készülékek hamarosan kulcsszerepet kapnak életünk minden területén."
Ezért szeretnék megadni vásárlóiknak azt a lehetőséget, hogy mindig elérhetőek és
jól informáltak legyenek, valamint biztonsággal folytathassanak pénzügyi tranzakciókat
bárhol és bármikor. Az érintett cégek többsége úgy látja, hogy hamar beköszönt
majd az a korszak, amikor az emberek egyetlen mobilkommunikációs egység segítségével
bonyolíthatják információforgalmuk egészét, beleértve a képi-, a szöveges- és
hangállományokat. A technológia fejlődésével e kommunikációs eszköz mérete
nagyon hamar parányi lehet.

Olvasson tovább: