Kereső toggle

Nem félünk a halaktól

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A tiszai ciánszennyezés okozta ökológiai katasztrófa ráirányította a figyelmet
a környezetvédelem hiányosságaira, problémáira. Mint ismeretes, a csatlakozási tárgyalások
során kiderült, hogy az egyik legneuralgikusabb terület a környezetvédelem. Több
mint 3 ezer milliárd forintos beruházás lenne szükséges a felzárkózáshoz. A ciánszennyezés
több százmillió forintos közvetlen kárt okozott az országnak.



ENSZ-delegáció vizsgálja a Tisza vizét. Kiskanállal mérik az életet
     Fotó:MTI

A Tiszából és a Szamosból 130 tonna haltetemet fogtak ki a halászok, ennek értéke
50-60 millió forint, de ha a tényleges halpusztulás ennek 4-5-szöröse – ahogy ezt Gönczy
János, kormánybiztos saccolta –, akkor a halpusztulásból származó közvetlen
anyagi kár eléri a 250 millió forintot. Ebbe azonban nincs beleszámolva a kis termet?
halakat ért veszteség – hangsúlyozta kérdésünkre Pintér Károly, az agrártárca
Vadgazdálkodási és Halászati Főosztályának vezetője. Minden bizonnyal ennél jóval
nagyobb lesz a kár, hiszen ehhez még hozzá kell adni az újjáépítés költségeit, a
halászati és horgászati bevételkiesést, valamint az ezekhez kapcsolódó egyéb szolgáltató
részlegek veszteségeit is.

Ezer halász munkája vált értelmetlenné, számukra munkáról vagy segélyekről kell
gondoskodnia az államnak. A Tisza partján és a Tisza-tó környékén lakó horgászok
százezer darab éves bérletet vásárolnak, ennek a bevétele, ha teljesen nem is vész
el, várhatóan jelentősen csökkenni fog. A bérletvásárlásból származó bevételkiesés
elsősorban a halásztársaságokat érinti érzékenyen, hiszen elesnek a pénzforrásuktól.
De hátrányt szenvednek a horgászatra specializálódott szolgáltatók: panziókat, éttermeket,
fogadókat fenntartók is, hiszen a helyi horgászokhoz még szép számú külföldi és
belföldi vendégsereg társul, akik összesen 2,5 millió horgásznapot töltenek a vízparton,
és a szolgáltatók örömére sokat költenek. Veszteségük attól függ, meddig tart
majd a halászati tilalom, azaz mikor indulhat el újra a horgász – mondta Pintér.

A halkereskedők vesztesége nemcsak a tiszai halállomány elpusztulása miatt válik súlyossá
– mondta a főosztályvezető –, hanem azért is, mert a fogyasztókban igencsak megnőtt
a bizalmatlanság a halételekkel kapcsolatban. A tragédiát követő hetekben a
halfogyasztás a korábbinak 20-30 százalékára esett viszsza. A ciános halétektől
való félelem olyannyira erős, hogy még az import tengeri halakat sem veszik az
emberek. Pintér szerint ez nagyobb kiesést jelent, mint az elpusztult halak értéke.

Olvasson tovább: