Kereső toggle

Normalizálódhat az olaj világpiaci ára

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A Kőolaj Exportáló Országok Szervezetének (OPEC) tagjai a múlt hétvégén
elvben megállapodtak abban, hogy április elsejétől növelik az olajkitermelést a világpiac
stabilizálása céljából. Elemzők rámutatnak, hogy a döntésben szerepet játszott
számos nagy felhasználó ország, köztük az Egyesült Államok politikai nyomásgyakorlása
is, melynek külkereskedelmi mérlege a felszökő olajárak és a növekvő gazdaság
importigénye miatt minden idők legnagyobb hiányával zárult tavaly. Részben Irán
ellenvéleménye miatt azonban a héten a hírre még nem reagált jelentős áreséssel a
piac.



Növekvő kitermelés az árstabilizáció érdekében

A világpiac olajkereslete a második negyedévben a téli időszak befejeztével amúgy
is csökken, ezért a termelők még nem tudtak egyességre jutni a kitermelés növelésének
részleteiről. A napi 2,2 és 3 millió hordós plusz mennyiségről hangzottak el eddig
javaslatok Szaúd-Arábia, Venezuela és a szervezeten kívüli Mexikó, valamint a
Merrill Lynch befektetési bank részéről. A növelés mikéntje és időrendje egyelőre
heves vita tárgya, hiszen a termelők szeretnék a stabil és viszonylag magas, 20-25
dolláros árszintet elérni a tavalyi 10 dolláros szűk esztendőnek mondható időszak
után. 1999 márciusában pont az árak felhajtásának érdekében állapodtak meg az
OPEC-tagok és más nagy olajtermelő országok a kitermelés korlátozásában. Akciójuk
és a kemény tél meghozta hatását, de a magasnak számító, mostani 30 dollár körüli
ár fenntartása nekik sem áll érdekükben, hiszen ilyen ár mellett a világgazdaság
lelassulhat, ami visszahat a kőolaj-felhasználásra is, hosszabb távra visszavetve
ezzel a keresletet. A konszenzus azonban még nem teljes, hiszen Irán OPEC-képviselője
hétfőn kijelentette a Reuters hírügynökségnek, hogy a kitermelési politika megváltoztatása
még egyáltalán nem biztos. "Nem hiszem, hogy szükséges volna növelni a termelést,
hiszen a második negyedévben a világkereslet napi 2,8 millió hordós csökkenése várható,
és ha még a kivitelt is növelnénk, akkor teljesen felborulna a piac" – mondta
Hosszein Kazempur Adebili iráni illetékes.

A magyar gazdaságpolitikai vezetés 1999-re átlagosan 18 dolláros olajárakkal számolt,
amivel valószínűleg alaposan alábecsülte a jelenlegi fejlemények nyomán kialakuló
ártrendet. Hazánk szempontjából a kőolaj árának a vele párhuzamosan mozgó világpiaci
gázárak és a belőle termelt, egyre növekvő mennyiség? villamos energia árának
alakulása miatt van nagy jelentősége. A kizárólagos importőr Magyar Olaj és Gázipari
Rt. (Mol) az olajhoz kötött gázárakon valószínűleg az idén sem fog meggazdagodni,
ugyanis az Magyarországon hatóságilag szabályozott. Matolcsy György a gázárakat
meghatározó gazdasági miniszter viszont az infláció mérséklését tartja elsődleges
célnak a

Mol nyereségességével szemben, amiből kitűnik, hogy a nagykereskedelmi gázárakban a
Mol nem fogja tudni érvényesíteni az emelkedő világpiaci árakat. Sajátos helyzet
az, hogy a hazai közúti üzemanyagárak alakulásában kisebb szerepe van az alapanyagáraknak,
mint az adóknak, ugyanis 70-80 százalékos az adótartalmuk. Minisztériumi forrásokból
elhangzottak olyan gondolatok is, hogy az infláció féken tartása érdekében eddig példátlan
lépést fontolgatnak: mérsékelnék a folyékony üzemanyagok adótartalmát. Persze ez
költségvetési kérdés, ami komoly egyeztetést igényel.

Olvasson tovább: