Kereső toggle

Harap még az aligátor

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

"Addig ne mondd az aligátorról, hogy nagypofájú, amíg át nem úsztad a folyót"
– idézett egy jamaicai közmondást a miniszterelnök a hétvégi Fidesz-kongresszuson.
Utalva ezzel arra, hogy gazdasági értelemben már végbement a rendszerváltás. Karsai
Gábor, a GKI Gazdaságkutató Rt. kutatásvezetője szerint a kép ennél árnyaltabb.

Abban igaza van a jelenlegi kormánynak, hogy a piacgazdaság kialakult, és növekedési
pályán van a gazdaság. De ha úgy érzi, hogy ez az ő sikere, akkor erősen túloz,
mert ez a Németh-, az Antall- és a Horn-kormány sikere is. Nem lehet kisajátítani az
eredményeket – szögezte le. A nagy visszaesésen már régen túl vagyunk, a gazdaság
elérte, sőt az idén meghaladja azt a szintet, amin 1989-ben volt. A beruházások
97-ben meghaladták a 89-es mértéket, a fogyasztás pedig 2001körül eléri azt. A
magyar gazdaság által megtermelt GDP pedig 1999-ben érte el a 10 évvel korábbi
szintet, és ez valóban siker. De nem szabad elfelejtkeznünk arról – hívta fel a
figyelmet Karsai –, hogy a rendszert igazán érintő, nagy változások már 1996-ig
lezajlottak. Az igazán nagy megrázkódtatások és a reformok nagy része a rendszerváltás
első 6 évében megtörtént, a jelenlegi kormány pedig az előzőekhez viszonyítva
sokkal könnyebb helyzetben van. A kényszer hiánya azonban a reformoktól való
visszariadásban is megmutatkozik.

De mi is történt az elmúlt tíz évben? Sor került a privatizációra, az üzleti szféra
nagy része magánkézbe került, és olyan alapvető törvények léptek életbe, mint a
csődtörvény, amely tönkremenetelre kényszeríti a működésképtelen cégeket, vagy
a jegybank önállóságáról szóló törvény, illetve a bank- és számviteli törvény.
Ezek valódi piacgazdaságnak megfelelő körülményeket teremtettek – mondta a kutató.
Már 1989-ben elkezdődött a liberalizálás, tehát az import egyre kevesebb korlátozással
került be az országba, a 90-es évek közepén konvertibilis lett a forint. Tehát az üzleti
szférában valóban piacgazdaság működik.

Míg az iparban és az üzleti szolgáltatásokban dinamikus fejlődés indult be, ez nem
mondható el az agrárgazdaságról. A sajátos kárpótlás és privatizáció miatt nem
volt mód valódi tőkével rendelkező tulajdonosok bevonására. Az államháztartásban
is sokkal kisebb az előrehaladás, mint az üzleti szférában. Lényeges, hogy elindult
a nyugdíjreform, de jelentős a megtorpanás. Az egészségügyben csak nagyon kevés
dolog történt, a mostani praxis-privatizáció nem tűnik végiggondoltnak, nem nevezhető
igazi privatizációnak, és nem látszik az az átfogó egészségügyi reform sem, amibe
ez beleilleszkedne – állította Karsai. Úgy tűnik, az egészségügyi rendszer igazi
reformja ebben a kormányzati ciklusban lekerült a napirendről. Szintén nem történt még
lényegi elmozdulás a közigazgatás reformja területén sem. Nehezen alakulnak ki olyan
intézmények, amelyek alkalmasak az EU regionális támogatásainak a kihasználására.

Az elmúlt másfél évben nem születtek döntések az említett reformok érdekében,
ilyen szempontból a kormány az előző másfél évet elvesztegette. Az előző kormányok
sokkal több reformlépést tettek meg az első időszakban. A kutató kiemelte,
amennyiben el is maradnak ezek a szükséges lépések a mostani ciklusban, a következő
kormánynak muszáj lesz megtennie, mert az érintett ágazatok romló helyzete és az
EU-csatlakozás ezeket kikényszeríti.

Olvasson tovább: