Kereső toggle

Budapest profitálhat a Haider-jelenségből

Bokros-csomag Ausztriában

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

"Ausztria helyzete – a gazdaság, a szociálpolitika, a demokrácia állapota –
kiváló" – jelentette ki a frissen kinevezett Schüssel kancellár. Ennek ellenére
nem kerüli el Ausztriát a gazdasági megszorító intézkedéssorozat. Bár stabil a
gazdasági növekedés feltételrendszere, az elmúlt években csökkent az infláció, az
EU átlagánál néhány százalékkal kevesebb a munkanélküliek száma, mégis a költségvetési
hiány növekedése indokolttá teszi a megszorításokat. A néppárti-szabadságpárti
gazdasági program kidolgozói így érveltek: a cél az, hogy a "sikertörténet
folytatódjon". A megszorító intézkedések bejelentésével párhuzamosan egyre markánsabbá
válik a gazdasági szféra bojkottja is. Megkezdődött a forró tőke kivonulása, esett
a tőzsdeindex, de ami még inkább figyelemre méltó, néhány multinacionális cég
bejelentette, kivonul az osztrák piacról. A folyamat elvezethet Bécs stratégiai jelentőségének
csökkenéséhez.



Benita Ferrero-Waldner, Ausztria új külügyminisztere Martin Bartenstein új gazdasági
mi-niszterrel. Nagy az egyetértés    Fotó: MTI

A váratlanul jött gazdasági megszorítás szinte minden társadalmi réteget érint.
A kancellár elengedhetetlennek tartja a megtakarítást a közszférában, valamint a különböző
járulékok emelését (a dohánytermékek járulékos adójától egészen a teherautók
után fizetett díjakig), s emellett a büdzsé javításához nagy állami vállalatok
eladása is tervben van. Csökkennének a nyugdíjak, és a bérek költségei. Jelentős
elbocsátások várhatók a közszférá-ban dolgozók körében. Ezzel egy időben ígéretet
tett a kormánykoalíció a "szociális igazságosság" megvalósítására – azaz
arra, hogy akinek szociális ellátásra van szüksége, gyorsan és megfelelő mértékben
részesüljön belőle –, valamint a nyugdíjreform és a gyermekek után járó juttatások
kiszélesítésére. Az osztrákok az energiaárak emelkedésére számíthatnak, s a
korkedvezményes nyugdíjba vonulás megnehezedésére is. A kormánykoalíció ezzel a
programmal az elkövetkezendő három évben 15 milliárd schillinget takarítana meg. A
leköszönő pénzügyminiszter, Rudolf Edlinger szerint a bejelentett megszorító csomag
nem jelent megoldást, mert néhány év múlva újra jelentkeznek a masszív költségvetési
problémák. A Der Standardnak adott interjúban Edlinger emlékeztetett, hogy a
bejelentett adóemelés mértéke jóval magasabb lesz, mint az a vörös-fekete koalíció
létrejötte esetén lett volna, s kritizálta a családtámogatási rendszert is, mivel
az a magas jövedelm? családoknak segítene elsősorban.

A Szabadságpárt gazdaságpolitikája egyébként szakértők szerint "totálisan felületes",
és éppúgy nélkülözi az új gondolatokat, mint a két "régi" párt programja. Így
nyilvánvaló, hogy – a munkások pártja lévén – nem sokkal tud a "polgári"
koalíció imidzséhez hozzájárulni. Legtöbb javaslatuk nem is került be a kormányprogramba,
így a lineáris adó és az úgynevezett gyermekcsekkek sem.

A Haider-párt kezébe került azonban a pénzügyi tárca – ehhez olyannyira
ragaszkodtak a koalíciós tárgyalások során, hogy erről csak akkor mondtak volna le,
ha a Néppárt visszavonul a kancellári szék betöltésétől. Szabadságpárti
miniszter vezeti majd

az infrastruktúra-minisztériumot, a védelmi és az igazságügyi tárcát is, csakúgy,
mint a szociális minisztériumot – ez utóbbit a pártvezér Jörg Haider testvére,
Ursula Haubner. Gazdasági miniszternek a 47 éves, néppárti Martin Bartensteint jelölték,
aki korábban volt már államtitkár a tárcánál, majd környezetvédelmi és családügyi
miniszter is, azonban előkelőbb minisztériumra vágyott, a gazdaságira, vagy a pénzügyire.

A kormányalakítással párhuzamosan megfigyelhető, hogy Ausztriát nemcsak politikai,
hanem gazdasági téren is elszigeteli a Nyugat. Miután a múlt héten az Európai Unió
tizennégy tagállama hivatalosan is felfüggesztette kétoldalú kapcsolatait Ausztriával,
a Standard and Poor\'s hitelminősítő intézet bejelentette: felülvizsgálja az ország
AAA osztályú minősítését. Emellett jelentősen csökkent a tőzsdeindex is, ami azt
jelzi, hogy a szomszédos országból menekül a tőke. De nemcsak a forró pénz illan,
hanem az új szabadságpárti pénzügyminiszter kétségbeesett fogadkozásai ellenére
számos világcég megkezdte, mások fontolgatják kivonulásukat az országból. Egyre többekben
merül fel a kérdés: a politikai fordulat hozományaként megváltozik-e Bécs, mint a
keleti piacok egykori gazdasági kapujának szerepe, befolyása?

Emlékezetes, hogy az osztrák főváros a második világháború utáni hidegháborús
időszakban is megőrizte gazdasági összekötő szerepét Kelet és Nyugat között.
Ausztria egyedülálló kereskedelmi kapcsolataira jellemző volt, hogy még a hetvenes évek
közepén is exportjának 20 százaléka irányult a vasfüggöny mögötti országokba. A
kapitalista gazdaságtörténet nyugat-keleti irányú fejlődésének a nyolcvanas évek
végéig a legkeletibb bástyája volt az osztrák főváros, ahol számos vállalat csak
azért tartott fenn képviseleteket, hogy a kelet-európai piacok megnyílásával ugrásra
készen álljon azok meghódítására. E sajátos helyzetnek köszönhetően egészen a közelmúltig
mintegy 800 nemzetközi nagyvállalat, mint például az IBM,

a Coca-Cola és a Mc-Donald\'s is Bécsben üzemeltette közép-európai központját. A
városban a történelmi sajátosságoknak megfelelően számos bank, nemzetközi ügyvédi
iroda és olyan intézmények serege működik, amelyek mindeddig élvezték és elősegítették
a közvetítő szerepet. A rendszerváltással azonban némileg megváltozott Bécs
szerepe. Egyrészt 1989 óta Ausztria kelet-európai exportja 120 százalékkal növekedett,
innen származó importja pedig a duplájára nőtt, Bécs nyugat-keleti gazdasági közvetítő
szerepe azonban folyamatosan csökkent, miközben Budapest, Prága és Varsó befolyása
erősödött. A jelenlegi belpolitikai fordulat ezt a folyamatot rendkívüli mértékben
felgyorsítja. A tőke számára megnyílt egykori KGST-piacok eddig is számos céget
mozdítottak keletre, s ebbe a tendenciába sikeresen illeszkedett a magyar gazdaságpolitika.
Jóllehet hazánk csekély méret? piacnak számít egy regionálisan gondolkodó világcég
számára, a régióban egyedülálló NATO-tagság a gazdasági terjeszkedés szempontjából
nem elhanyagolható tényező. Budapest szerepe Bécs összekötő pozíciójának utódlásában
a kedvezőnek mondható gazdasági és geopolitikai környezeten túl azon is múlik,
mennyire tudja magát külpolitikailag elhatárolni azoktól a szélsőségektől, amelyek
a rendkívül érzékeny tőkét ma óriási erővel taszítják nyugati szomszédunktól.

Olvasson tovább: