Kereső toggle

Kelet felé megy a külföldi tőke

Magyarország még csak az út elején

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A héten adták át Miskolcon a legújabb amerikai autóipari létesítményt – a
General Motorsból 1994-ben kivált – a Delco Remy indítómotor és generátor felújító
üzemét. Az egymilliárd forintos beruházással megvalósult és a régió legszebb
ipari létesítményének titulált új gyár használt autóalkatrészek felújításával
160 embernek ad majd munkát. Ez a most bejelentett befektetés azt mutatja, hogy a külföldi
tőke figyelme egyre inkább Kelet-Magyarország felé fordul.

Az elmúlt másfél évben több mint 300 millió dollárnyi külföldi befektetés érkezett
az eddig kevésbé fejlett és az örökölt iparszerkezetből fakadóan nagy munkanélküliséggel
küzdő keleti régiókba. Ez a hirtelen felpezsdülés több tényező eredménye, melyek
közül a legtöbb befektető az előző és a jelenlegi kormány sikeres regionális
fejlesztési politikáját, az épülő autópályát és a hatékony munkaerő elérhetőségét
értékeli. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy innen még könnyen és nagyrészt vámmentesen
lehet eljuttatni a gyártott termékeket az Európai Unió hatalmas piacára, de a tőlünk
keletre eső országok stabilizálódásával a térség kapu lehet az ukrán és az orosz
piac felé is.

Az ország nyugati régiójában nagyrészt "elfogyott" a külföldi cégek érdeklődésére
számot tartó szakképzet munkaerő, olyannyira, hogy egyes nyugat-magyarországi cégek
már a keleti megyékből próbálnak munkatársakat átcsábítani a Dunántúlra. Ez a
magyar lakosság mobilitásának tradicionálisan alacsony foka miatt egyelőre nem sok
sikerrel járt, így a munkaerő-igényes beruházások, a helyi adókedvezményeket
kihasználva elindulnak keletre.

Az elmúlt két év nagy eredménye az is, hogy az elsőként megtelepedett cégek kedvező
tapasztalatokkal rendelkeznek, így a második hullámban érkezők már jóval kisebb
kockázattal néznek szembe, amikor például Ózd, Balassagyarmat vagy Nyíregyháza
perspektíváit mérlegelik. E három város például olyan nagy cégekkel büszkélkedhet,
mint a világítástechnikából ismert General Electric, az autóipari alkatrészeket gyártó
Delphi és az elektronikai óriás Felxtronics. Az ilyen cégek megtelepedése messze túlmutat
a munkanélküliségi probléma kezelésén, hiszen nagy volumen? megrendeléseik kielégítésébe
növekvő mértékben vonnak be környékbeli kis- és középvállalkozásokat is. Ily módon
közhelynek számít ma már a tőkebefektetések kisugárzó hatása, amely alapot ad többek
között a helyi pénzügyi és közműszolgáltatások, az ingatlanpiac és a
kereskedelem fejlődésének.

A külföldi tőke eddig is meghatározó szerepet játszott a magyar gazdaság szerkezetátalakításában
az által, hogy bekapcsolta a hazai vállalatokat a világgazdaságba. Ez a hatása hosszú
távon sokkal meghatározóbb, mint saját, néha "könyörtelennek" kikiáltott
profittermelése, ami miatt némelyek félnek a külföldi tőkétől. Tisztában kell
azonban lennünk azzal, hogy a világ hasonló cipőben járó országai és régiói kemény
harcot vívnak a külföldi tőke becsalogatásáért és hatékony működtetéséért. A
hazai növekedés ehhez kapcsolódóan egy hosszabb tanulási és alkalmazkodási folyamat
eredménye lehet csak, melynek a magyar kisvállalkozások legtöbbje még az elején
tart. A külföldi működőtőke további érdeklődése, a már megtelepedett vállalatok
reinvesztíciói és ezzel párhuzamosan a hazai tőke izmosodása ugyan bizakodással töltheti
el a magyar gazdaság szereplőit, de a hasonló úton járó gazdaságok példája alapján
nyilvánvaló, hogy hazánk egy sikeresnek mondható gazdasági szerkezetváltás után még
csak az út elején tart.

Olvasson tovább: