Kereső toggle

Oroszország pénzelésének célja:

Megakadályozni egy katasztrófát

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az orosz kormány sikkasztási botrányai nyomán az amerikai képviselőház bizottsági
elnöke, Jim Leach azt követelte, hogy állítsák le az Oroszországnak nyújtandó 4,5
milliárd dolláros IMF-kölcsön következő, szeptemberben esedékes részletét, vagy
biztonsági őröket rendelnek ki, akik megakadályozzák, hogy ellopják a pénzt. A
Valutaalap azonban ezt nem tartja indokoltnak, sőt hajlik a pénz kifizetésére,
amennyiben Oroszország teljesítette feltételeit.

A fenti idézetből is világosan látszik, hogy milyen véleménnyel vannak a nyugati
politikusok az oroszországi politikai-gazdasági berendezkedésről. A The Economist cím?
tekintélyes lap a héten a címlapon foglalkozott a témával. A szerző leszögezte: "Oroszország
pénzelésének nem az a célja, hogy ideális eredményeket hozzon a gazdaságnak, hanem
hogy megakadályozzon egy katasztrófát: egy kemény, erőszakos politikai fordulatot,
polgárháborút vagy nukleáris szivárgást. Ti oroszok, úgy csináltok, mintha egy
jogrenden alapuló, piacbarát gazdaságot hoznátok létre. Mi nyugatiak, úgy teszünk,
mintha ezt elhinnénk – mi több, fizetünk is érte" – foglalja össze az utóbbi
időkre jellemző Oroszországgal kapcsolatos politikai "megcsalatást" a lap.

Michel Camedessus, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója diplomatikusabban fogalmaz.
Az IMF továbbra is fizet, hiszen az esedékes 650 milliós részletet a korábbi
IMF-hitelek törlesztésére adják. Így az az egyik IMF-számláról a másikra vándorol,
el sem hagyva Washingtont. Az oroszországi "ügyek" feldolgozása mindenesetre
feladatot jelent a politikusoknak. Camdessus nem tartja igaznak azokat a közéletben
keringő vádakat, hogy Moszkva elsikkasztotta a 1998-as hiteleket, és arra sem született
eddig bizonyíték, hogy a Bank of New Yorkon keresztül Oroszországból kimenekített tízmilliárd
dollárból 200 millió az IMF hiteléből származott. A vezérigazgató elismerte, hogy
Oroszország hazudott az IMF-nek az 1996-os központi banki valutatartalékok kapcsán, és
eltitkolta, hogy a jegybank Fimaco nev? off-shore leányvállalatán keresztül
megforgatta az IMF-től kapott pénzt. Ezzel lehetővé tette azt, hogy a kormányzat saját
céljaira – egyes nem igazolt vádak szerint például Jelcin kampányára – használja
a pénzt.

Az IMF jelenleg a Price Waterhouse Coopers nemzetközi könyvvizsgáló céget bízta meg
az orosz központi bank és leányvállalatai közötti pénzügyi tranzakciók kivizsgálásával,
továbbá kötelező szabályokat írt elő a jegybanknak, működése átláthatóbbá tételére.
Azt, hogy a pénzintézet végül is folyósítja-e majd az ország számára életfontosságú
pénzt, egyrészt a könyvvizsgálói jelentés, másrészt az éppen Moszkvában tartózkodó
IMF-küldöttség beszámolója határozza majd meg szeptember végén, aszerint, hogy az
ország mennyire teljesítette az IMF hitelfeltételeit.

Oroszország a héten az IMF-en túl a japán kormánnyal és a Világbankkal is tárgyalt,
és megegyezett a tavaly augusztusi pénzügyi krach nyomán befagyasztott hitelek újraindításáról.
Sőt az egyik legnagyobb hitelezőjével, a Párizsi Klubbal is sikerült szentesíttetni
a megegyezést, miszerint az első öt évben 8,1 milliárd dolláros esedékes adósság
részének csak a kamatait fizeti, s a tőkerészt a rá következő 15 év alatt törleszti.

Olvasson tovább: