Az augusztus havi infláció – az előzetes várakozásoknak megfelelően – a
legmagasabb érték az idén. Az áremelkedés havi értéke legkedvezőbb májusban volt,
amikor 8,9 százalékot tett ki a tizenkét hónappal korábbihoz képest, azóta hónapról
hónapra emelkedett a pénzromlás üteme. A KSH számításai szerint az első nyolc hónapban
átlagosan 9,6 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában.
Leginkább a gyógyszerek (0,42 százalék) és az üzemanyagok (0,15 százalék) drágulása
befolyásolta az inflációt. A központi és az önkormányzati intézkedések hatása
0,5 százalékos volt.
Tavaly augusztusban egyébként egy hónapra vetítve 0,4 százalékkal csökkentek a
fogyasztói árak, az éves infláció pedig 13,5 százalékot tett ki. Az idényáras élelmiszerek
(burgonya, friss zöldség, főzelék, friss hazai és déligyümölcs) nélkül számított
fogyasztói áremelkedés 0,8 százalékos volt. Egy év alatt az élelmiszerek 2,6 százalékkal
drágultak, a tartós fogyasztási cikkek ára 6,6 százalékkal, a ruházkodási cikkeké
10,2 százalékkal emelkedett. A háztartási energia 12 hónap alatt 10,5, az egyéb
cikkek, üzemanyagok 19,6 százalékkal drágultak.
A KSH most első ízben közölte a szezonálisan kiigazított maginflációt is, amelynek
éves mértéke 11,5 százalék volt idén augusztusban. Ez a mutató az infláció úgynevezett
kemény magjának alakulását mutatja, egyes élelmiszerek és az energia árváltozások
kiszűrésével készül. Ez a mutató szemléletében megfelel az OECD által használtnak.
Az inflációs adatok nem lepték meg a kutatókat. Úgy vélik, nagy a valószínűsége
annak, hogy az idén az éves átlagos árszínvonal-emelkedés 10 százalék körüli, de
inkább ez alatti lesz.
Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója szerint az augusztusi
inflációs ráta egy-két tizeddel magasabb az intézet által vártnál, a nyilvánosságra
hozott adatok mégis megnyugtatóak. Az MTI-nek nyilatkozva a kutató hozzátette: a számok
azt mutatják, hogy nem következett be az a negatív fordulat, amit már többen is
jeleztek az elmúlt időben, és szó sincs arról, hogy az éves inflációs ráta 11-12
százalék körülire emelkedne. Hegedűs szerint az idei 8 havi, átlagosan 9,6 százalékos
ráta továbbra is azt valószínűsíti, hogy az infláció az idén 10 százalék alatt
marad éves átlagban, de hogy pontosan mennyi lesz, azt még nem lehet tudni. A GKI
mindenesetre nem változtat előrejelzésén, miszerint 9,5-10 százalék közötti infláció
várható az idén, sőt jövőre a pénzromlás további lassú mérséklődésére lehet
számítani. Hegedűs Miklós úgy vélte, a kormány által jövőre 6 százalékosra
taksált infláció kissé nehezen teljesíthető, ezért helyesebb lenne a realitásoknál
maradni. A GKI szerint 2000-ben az éves átlagos infláció 8 százalék körüli lesz.
Oblath Gábor, a Kopint Datorg Rt. kutatási igazgatója szerint jónak mondható az
augusztus havi infláció. Igaz, az idén már ez a második hónap, amikor 10 százalék
fölötti a tizenkét havi ráta, ez azonban nem drámai változás. Oblath úgy véli,
hogy a december/decemberi index kétszámjegy? lesz. Szerinte azért is ment feljebb az
inlfáció, mert az elmúlt évi bázis igen kedvezően alakult. Az emelkedés hátterében
jórészt az állhat, hogy az idén nem csökkentek olyan mértékben az élelmiszerárak,
mint tavaly, s azóta az olaj ára is jelentősen megemelkedett. A emelkedést elősegítette
a gyógyszerek árának növekedése is.
1999. 09. 18. (III/37)
