Kereső toggle

Kisvállalkozói hitelek az államnak

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

"Az áfa-visszaélések ellen fel kell lépni, de nem ilyen eszközökkel, hiszen az
adótörvény-tervezet módosításai éppen azokat a kis- és középvállalkozásokat érintik,
akik becsületesek, nem ők a milliárdos adócsalók" – nyilatkozta lapunk kérdésére
Kompaktor Emília, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) közgazdasági igazgatója.
Szerinte a törvényjavaslatnak kedvezőtlen kihatása lehet a beruházásokra, fejlesztésekre,
likviditási problémákat okozhat a kis- és középvállalkozásoknál, valamint "mellékhatásként"
elmozdíthatja azokat a szürke és fekete gazdaság irányába.

A parlament elé került adótörvényt módosító indítványcsomag teljesen újszer?
és ismeretlen volt a különböző érdekképviseleti szervek, valamint a kamarák számára.
A pénzügyi tárca ugyanis nem egyeztetett senkivel, nem kérte ki egyetlen civil
szervezet véleményét sem. Az MKIK is csak utólag tudta megszerezni a hivatalos –
1000 oldalas – anyagot, mikor a parlamenti képviselők kezében már ott volt. Az érdekképviseleti
szervek észrevételeiket, kifogásaikat a parlamenti vita során próbálják meg egyéni
képviselőkön keresztül érvényesíteni.

Az áfa-visszatérítés 30 napról 45 napra történő kitolása nagy teher lenne a kis-
és középvállalkozások számára, – mivel ha multi- vagy nagy cégnél dolgozik alvállalkozóként,
vagy beszállítóként, a fizetési határidő miatt 90 és 180 nap közötti ideig
hitelez a nagyvállalatnak – most a vállalkozók a tervezet szerint emellett még az államnak
is hiteleznének 45 napra. Ez súlyos likviditási gondokat okoz egy kisebb volumen? vállalat
számára, ahol rendkívül fontos a pénz nagy forgási sebessége – nyilatkozta
Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége
(KISOSZ) főtitkára. Ez egyben visszavetné a fejlesztéseket és beruházásokat is,
hiszen ha egy élelmiszer-kiskereskedő egy új hűtőpultot akar venni, annak összege
milliós nagyságrendű, de az általa megfizetett negyedmillió forint érték? adót
csak legjobb esetben is 45 nap elteltével látná viszont, ha az azt megelőző három hónapon
keresztül visszaigénylő pozícióban van az Apeh felé.

Jelentős összegeket vonna ki a gazdaságból, ezzel nagy mértékben visszavethetné a
gazdasági növekedés ütemét a kis- és középvállalatoknál.

Az adótervezet lehetőséget biztosítana az átalányadózás szélesebb kör? alkalmazására.
Ugyanakkor az átalányadózásból való kicsúszás – az öszszeghatár túllépésével,
amit 4 millió forintban határoztak meg – és a visszatérés lehetőségének
megszigorítása nagyobb büntetés lenne, hiszen a kis- és középvállalkozások esetében
az összeghatár-túllépés általában az egy évre szóló trendek elnyeréséből adódik.
Ezáltal az egy évi bőségért három évi "böjtöléssel" kellene adóznia.

Antalffy szerint a társadalom biztosítás területén tervezett változtatás szerint
azon egyéni vállalkozók, akik az átalányadózást választották, betegségük esetén
nemcsak a munkajövedelmüket vesztik el azzal, hogy nem tudnak dolgozni, hanem mint önmaguk
munkáltatója fizetik maguknak negyven napig a táppénzt. Ezt utólag költségként nem
számolhatnák el, hiszen így az átalányadózásnál megszabott költséghányadot átlépnék.
A nagyvállalatok esetében az alkalmazottak után a jelenlegi 15 nap helyett 30 napig
kellene fizetni a táppénzt. Ez azért furcsa – mondta Antalffy –, mert a munkáltatók
azért fizetik a tb-járulékot, hogy betegség esetén a tb fizessen. Az a tendencia,
hogy a táppénz finanszírozását fokozatosan a munkáltatóra hárítják, kiszolgáltatottabbá
teszi a munkavállalókat. Mivel a vállalat fizeti utánuk a tb-járulékot, plusz a táppénzt
is, ezért gazdasági szempontból mérlegelik, hogy kitartanak-e alkalmazottuk mellett
annak betegsége esetén is, vagy nem.

Olvasson tovább: