Kereső toggle

Adóreform helyett csak kiigazítás

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az előzetesen hangoztatott elképzelésektől eltérően a 2000. évi adóreform
elmarad. Ennek okaként a kormány az ez évi természeti károk miatt zaklatott országos
hangulatot, valamint a gazdaságot érintő külpiaci hatásokat nevezte meg. Az érvek
szerint azzal, hogy nem változtatnak jelentős mértékben az adórendszeren, a stabilitást,
a kiszámíthatóságot szolgálják. Gyakorlatilag ezzel a lépésével a kormány a
programjában meghirdetett jelentős járulék- és adócsökkentést elodázza. Nem lenne
meglepő, ha a következő választások előtt már nem is kerülne sor semmilyen adóreformra,
és folytatódna az előző évek adó- és járuléktörvényeinek toldozgatása-foldozgatása.

A személyi jövedelemadóban változatlanok maradnának az adókulcsok és a jövedelemsávok.
Nem változna az adójóváírás mértéke sem. Kedvezően növekedne azonban a gyermekek
utáni adókedvezmény öszszege. A gyermekenként járó havi adókedvezmény egy és két
gyermek esetében 1700 forintról 2200 forintra, három vagy több gyermek esetében 2300
forintról 3000 forintra változik a tervek szerint. Ez egy háromgyermekes család esetében
25 200 forint többlet adókedvezményt jelent az 1999. évhez képest. Természetesen
csak abban az esetben, ha lesz annyi jövedelme, aminek az adója eléri legalább az adókedvezmény
összegét. Három gyermek esetében ez havi 44 200 forint bruttó családi (férj-feleség)
jövedelmet feltételez. A kis jövedelműek esetében a növekedett kedvezmény nem
jelenti a jobb helyzetbe kerülést, de – sokak által vitatva – a magasabb keresetűeknek
kedvez. Sajnálatos, hogy azokra a fiatalokra viszont nem gondolnak, akiknek még nincs
gyermekük. Részükre a családalapítást semmilyen adókedvezmény nem könnyíti.

Ingatlan bérbeadása esetén ebben az évben 20 százalék adót kell fizetni a bérletből
származó teljes összeg után, és semmilyen költséget nem lehet elszámolni csökkentőként.
Nem kell azonban ezt a jövedelmet más jövedelmeivel összevonnia az illetőnek, vagyis
ez külön adózó jövedelem. A tervezett változás szerint a bérbeadó választhat a
mostani elszámolás és aközött, hogy a bérbeadásból származó jövedelmet önálló
tevékenységből származó jövedelemként számolja el. A választásnak legalább négy
évre kell szólnia. Ha ez utóbbit választja, akkor a számlával igazolt költségeit a
bérletért kapott összegből levonhatja, vagy minden bizonylat nélkül 10 százalék költséghányadot
vonhat le. A levonások utáni összeg lesz az összevonandó jövedelembe számító adóalap.
Mielőtt azonban ezt kedvező változásként értékelné bárki is, tudni kell, hogy ez
utóbbi elszámolás választása esetén az adóalapot képező jövedelem után 11 százalék
egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség is keletkezik. Döntés előtt
ezért érdemes számolni, hogy megéri-e változtatni.

Az egyéni vállalkozóknál szélesebb körben teszik lehetővé az átalányadózást,
mivel minden főállású egyéni vállalkozó választhatja ezt a módot, akinek bevétele
nem lépi túl az évi 4 milliós árbevételi határt. Ebben a körben azonban csak
alanyi áfamentesség választható, vagy vásárlásainak áfája nem vonható le, de áfát
sem kell fizetniük. Számításaim szerint ennek választása nagyon szűk réteg részére,
elsősorban egyes szellemi szolgáltatást végzőknek lesz kedvezőbb, mert a 30 százalék
elismert költséghányadból 23,1 százalék a fizetendő, 33 százalékos tb-járulékra
fog fedezetet nyújtani, és az összes többi áfával növelt költséget a bevétel 6,9
százalékának kell fedeznie. Az átalányadónak inkább az adminisztráció csökkentésében
lehet szerepe, mivel az ezt választóknak csak a bevételeiket kell nyilvántartaniuk.

A vállalkozások nem kis részét érintené hátrányosan az áfa-visszaigénylés
szigorítása. Jelenleg, aki az év elejétől elérte a 2 millió forint árbevételt,
annak kérésére az adóhatóság kiutalta az áfát. A 2 millió helyett jövőre 4
millió forintnál lesz erre lehetőség. Ráadásul az eddigi szabályoktól eltérően
– amikor is a havi áfabevalló visszakaphatta az adót 30 napon belül – a tervezet
szerint jövőre csak akkor lesz erre jogosult, ha három hónapon keresztül visszajárna
neki az áfa. Ha a visszajáró összeg 200 ezer forint feletti, 30 nap helyett csak 45
nap múlva köteles az Apeh fizetni. A másik szigorítás azt célozza, hogy az áfát
csak akkor lehetne visszakérni, ha a vásárlások ellenértékét az adóbevallás benyújtására
előírt időpontig meg is fizették. Azok, akik exportálnak, és így nem fizetnek áfát
a bevételük után, eddig kérhették az áfa gyakorított kiutalását, ami azt
jelentette, hogy a havi bevallók havonta folyamatosan hozzájutottak a vásárlásaikkor
kifizetett áfához. A tervek szerint jövőre csak az az éves és a negyedéves bevallásra
kötelezett kérheti vissza gyakrabban – negyedévente, illetve havonta – áfáját,
akinek az exportja az összes árbevételében legalább 80 százalékot tesz ki. A havi
bevallásra kötelezett exportálók csak a már ismertetett szigorúbb szabályok szerint
kaphatják vissza az áfát. A megszűnő vállalkozások sem kapnák vissza az áfát kivéve,
ha legalább 40 százalékban a bevételük nem tartozott a százalékos vagy tárgyi adómentes
körbe. Az adótörvények parlamenti vitájában ezek a szabályok kapták a legtöbb bírálatot
a héten. Várható, hogy ezekkel kapcsolatban módosító indítványokra is sor kerül.

A társadalombiztosítás terén tervezett változtatás szerint megszűnik a háromnapos
igazolás nélküli betegállomány lehetősége, valamint a táppénz egyharmadának a
munkáltató általi megtérítési kötelezettsége a tb felé. Ezzel szemben viszont a
jelenlegi 15 napos, munkáltató által fizetett és 33 százalék tb-járulékkal is
terhelt táppénz helyett jövőre 30 munkanapra kellene fizetniük azt. Nem kellene
viszont tb-járulékot fizetni az erre az időre adott táppénz után. A Pénzügyminisztérium
számításai szerint ez csökkenti a munkáltatók terheit, amit azonban erős fenntartással
kell fogadni, mert a háttérszámításhoz használt táppénzes adatok néhány évvel
ezelőttiek. Azóta viszont csökkent a táppénzes napok száma, és egyes becslések
szerint ma már 30 nap alatt van, így gyakorlatilag minden betegállományban lévőt a
munkáltatója fog táppénzzel ellátni.

(A szerző a Magyar Adótanácsadók Országos Egyesületének elnöke)


Ésszerűtlen adóváltozások

Nem elfogadhatóak az adótörvény-tervezetben az áfa-visszaigénylést módosító
passzusok. Ésszerűtlen és életszerűtlen lenne, ha az eddigi 2 millió forint helyett
4 millió forintos forgalom esetén lehetne visszaigényelni az áfát – mondta Szirmai
Péter, a Vállalakozók és Munkaadók Országos Szövetségének (VOSZ) társelnöke.

Az áfa visszaigénylésével kapcsolatos változások egyébként ellentétesek a számviteli
törvénnyel. Szirmai hozzátette: "A kormány azt akarja elhitetni, hogy nem változtat
semmit, a dolgok technikája viszont jelentősen változik. Az adóváltozások fényében
nem teljesülnek a kormánynak a vállalkozásbarát környezet kialakításáról szóló
ígéretei. A tervezett intézkedések 80-100 milliárd forint jövedelmet vonnának ki a
gazdaságból, és ez visszavetné a teljesítményt, erősítené a szürkegazdaságot."

A társelnök szerint a pénzügyi tárcának számításokat kellett volna végeznie,
hogy milyen hatással lesznek a változások a vállalkozói szférára, ugyanis ez a lépés
kisebb cégeket tönkretehet, hiszen 4 millió forintig tulajdonképpen az államnak
hitelez. A hatás egyébként kétirányú, mert – főleg a kis forgalmat bonyolító vállalatok
– elmozdulhatnak a szürke-, illetve a feketegazdaság felé. Hiszen e látszólag
technikai jelleg? változás hihetetlen mértékben veszélyezteti a kis- és középvállalkozások
likviditását. S ha a tulajdonos nem akar tönkremenni, abbahagyja az adminisztrálást,
nem ad számlát, mert a vállalata egzisztenciája került veszélybe. "Esetüket úgy
lehetne érzékeltetni – mondta Szirmai –, ha valakit megtámad az utcán egy rabló,
és »Pénzt vagy életet!« felkiáltással követeli a pénzét, az illető nem minősül
hazugnak, ha letagadja, hogy van nála pénz, mert az életét menti meg vele. Úgy vélem,
nem szabad rabolni…" (K. ZS.)

Olvasson tovább: