Kereső toggle

Illúzió a gyors csatlakozás

EU-tagság 2004-ben

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az EU-tagságra pályázó éllovas országok közül az "első körös" tagjelöltek
közül elsőként Magyarország és Ciprus válhat az unió tagjává 2004-ben – derült
ki a Reuters által megkérdezett kelet- és nyugat-európai gazdasági szakértői
csoport állásfoglalásaiból. A pénzügyi unióhoz azonban 2007 előtt nem valószín?
a csatlakozás, ugyanis a legszigorúbb gazdasági és pénzügyi feltételeknek kell
ehhez megfelelni. A 2006-os időpontot azzal indokolják az unióban, hogy a jelölt államok
gazdaságai még meszsze állnak az Európai Unió jóléti normáitól, és legtöbbjük
igen sérülékeny is. Herbert Stepic, a Raiffeisen Zentralbank igazgatója szerint "a
gyors euró-csatlakozás illúzió".

Surányi György, a jegybank elnöke ezzel kapcsolatban a salzburgi csúcstalálkozón
azt nyilatkozta, hogy "nem szabad elsietni a csatlakozást az euró-övezethez. Ésszerűtlen
lenne túl gyorsan feladni a független forint rugalmasságát." Martonyi János külügyminiszter
sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a 2002-re kitűzött csatlakozás elmaradása nem
okoz a kormány számára komoly csalódást, ugyanis ennek a dátumnak elsősorban belső
ösztönző szerepet szántak.

Az év második felében az EU elnöki posztját Finnország vette át Németországtól.
A finnek nagy kihívás előtt állnak, ugyanis a németeknek nem sikerült az általuk
tervezett reformok felét sem véghezvinni, mivel a balkáni háború gyakorlatilag az egész
első félévre erőteljesen rányomta bélyegét. Lipponen finn kormányfő megerősítette,
hogy elnöksége alatt szorgalmazni fogja a keleti bővítést érintő konkrét döntések
meghozatalát.

Egy bécsi gazdaságkutató intézet szerint nyilvánvalóvá vált, hogy a magyar kormány
által 2002-re kitűzött csatlakozás túl derűlátó elképzelés volt. Kelet-Európa
öt legfejlettebb államának átlagos gazdasági növekedése 1990 óta idén először
lesz lassúbb ütemű, mint az unióé. A felzárkózáshoz viszont elengedhetetlenül szükséges
lenne, hogy a csatlakozni kívánók növekedési üteme nagyobb legyen az uniós átlagnál.
Erre kicsi az esély, mivel a négy reformország (Magyarország, Csehország, Lengyelország
és Szlovénia) egyikében sem történt meg a tökéletes átállás a piacgazdaságra,
az intézményrendszer reformja lassan halad, a privatizáció területén egyedül
Magyarország volt sikeres. Az oroszországi válság és utóhatásai sok gondot okoznak
a kelet-európai államoknak, mindehhez járult a koszovói háború, amely az egész térségből
elriasztotta a nemzetközi befektetőket, és leverte a tőzsdei árfolyamokat. Többek között
ennek is köszönhető, hogy Magyarországon rekord mérték? költségvetési hiánnyal
kell számolni.


Súlyos gazdasági válsággal, akár még a valutaunió széthullásával is járhat
a születések számának csökkenése az EU-térségben – állította egy vezető
londoni gazdaságelemző intézet. A Gazdasági és Üzleti Kutatóközpont (CEBR) hét
elején közzétett jelentése szerint a születési ráta mind Nyugat-, mind Kelet-Európában
olyan mélyre süllyedt, hogy az már a lakosságszám reprodukálásához sem elegendő,
s ez a népesség drámai mérték? elöregedéséhez vezet. A munkaerő-állomány már
2005 körül csökkenésnek indul, s egy egyre fogyatkozó aktív rétegnek kell majd
eltartani a nyugdíjasok évről évre duzzadó táborát. A londoni intézet szerint a
munkaerő-állomány csökkenésével a gazdasági növekedés üteme is megtorpan, s az
állami egészségügyi és nyugdíjrendszerek egyszerűen kifogynak a pénzből. A CEBR
szerint mindezek miatt az Európai Unió olyan méret? gazdasági válsággal szembesülhet,
amely alááshatja az egyes kormányok helyzetét, sőt a valutaunió széteséséhez is
vezethet. A jelentés szerint a munkaerő-állomány jelenlegi szintjének fenntartásához
2050-ig az öt legnagyobb EU-tagállam akár 35 millió vendégmunkás "importjára"
is rákényszerülhet. A CEBR szerint valószínűleg Japánra is hasonló demográfiai
fejlemények várnak, az Egyesült Államokban azonban kevésbé jelentős ez a probléma.
A fejlődő térség országai ilyen gondokkal pedig csak körülbelül száz év múlva
fognak szembesülni.

Olvasson tovább: