Kereső toggle

A vártnál kisebb a kár Koszovóban

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Egy "második Marshall-segély" reményei már csaknem szertefoszlottak a Balkánon.
A nemzetközi szervezetek szerint ugyan Koszovó sokkal jobb állapotban van, mint hitték,
a térség továbbra is súlyos pénzhiányban szenved. Az Európai Unió nyomatékosan
jelezte, hogy nem képes egyedül elhordozni a koszovói újjáépítés költségének
terhét.

Az EU pénzügyminiszterei 500 millió eurót ígértek jövőre Koszovónak az újjáépítési
költségek fedezésére. Az unió a teljes költség mintegy felét kívánja fedezni, s
ezt is külföldi segélykeretének felhasználásával, a világ szegényebb országainak
szánt segélyek rovására. Az EU vezetői a héten hangsúlyozták: az unió egyedül
nem képes a koszovói újjáépítés teljes költségét fedezni, ami becslésük
szerint 3-4 milliárd euróra rúg majd. Bár ez az összeg csökkenhet, mivel a tartományt
az EU, az ENSZ és Világbank illetékes szakértői is a vártnál jobb állapotban találták.
Az utak, a vasút, a hidak, a víz- és energiaellátás, a telefonszolgáltatás a beszámolók
alapján többnyire sértetlen maradt, s a házak is csak 10-20 százalékban romboltattak
le. Az EU gazdasági megbízottja szerint Koszovóban az életszínvonal magasabb az előzetesen
becsültnél, a menekültek a vártnál gyorsabban tértek haza, és a gazdasági tevékenység
is beindult – elsőként a mezőgazdaságban, amely ágazat a munkaerő felét
foglalkoztatja. A Világbank elnöke elmondta: a koszovói konszolidáció pénzügyileg
kezelhető, de a talpra állás nem csak pénz kérdése: az erkölcsi értékek helyreállítása
és a kegyetlenségtől megtört emberi lelkek felbátorítása a fő feladat.

A koszovói költségek mindemellett eltörpülnek Szerbia újjáépítési terhei
mellett, amit 50 milliárd euróra (51 milliárd dollár) becsülnek. Szerbia viszont csak
humanitárius segítségben részesülhet kizárólag a legégetőbb, alapvető emberi szükségletek
kielégítése céljából mindaddig, míg Milosevics hatalmon marad. Az üzletemberek
azonban hangoztatják, hogy a régió gazdaságának helyreállása elképzelhetetlen
Szerbia nélkül, annak elhelyezkedése és mérete miatt. A lebombázott Duna-hidak fel
nem építése például ugyanolyan veszteséget jelent a szomszédos országok számára,
mint Szerbiának. A szerb lakosság körében a finanszírozók úgy próbálják erősíteni
a Milosevics-ellenességet, hogy azt ígérik: a másik jugoszláv tagköztársaság,
Montenegró részesedhet a nemzetközi segélyekből.

Olvasson tovább: