Kereső toggle

Magyar cégek Koszovó újjáépítésében

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Magyar cégek is jelentkezhetnek a koszovói újjáépítésre kiírandó közbeszerzési
pályázatokra – hangzik a brüsszeli bátorítás. Hogy milyen eséllyel? Chikán
Attila gazdasági miniszter szerint a koszovói projektek jó lehetőségeket kínálnak a
hazai vállalatok számára. Kezdeményezéseikben a kormány támogatására is számíthatnak:
lobbizás mellett – eddig még nem konkretizált – hitelkonstrukciók, kormánygaranciák
biztosítására is.

Építőipari vezetők szerint azonban nem annyira rózsás a helyzet. Nagy János, az
Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének ügyvezető igazgatója úgy látja:
minden a kormány segítségétől függ, mivel az építőipar nem tudja a projekteket előfinanszírozni,
ami lépéshátrányt jelent a tőkeerős nyugati cégekkel szemben. Nagy úgy véli: inkább
termékekkel érdemes a magyar vállalatoknak az újjáépítésben részt venni, kinti építkezésre
nem valószínű, hogy rászánják majd magukat, mivel a távolság nagyon megemelné a költségeket,
és sem a projekt előfinanszírozásával, sem plusz munkaerő-kapacitással nem
rendelkeznek.

A koszovói nem az első újjáépítési program a Balkánon. Néhány évvel ezelőtt a
boszniai háború lezártával hasonló lehetőségek álltak a hazai vállalatok, elsősorban
az építőipari cégek előtt: például az Alba Regia szarajevói látogatása után
abban reménykedett, hogy nyugati segélyek beáramlásával lesz majd fizetőképes bosnyák
partnere. Azonban a nyugati pénzek valahogy elmaradtak, így az üzlet kútba esett.
Nagyszabású objektumok kivitelezését magyar cégeknek akkor nem sikerült megszerezniük,
inkább alapanyagok és félkész termékek szállításának köszönhető a magyar-bosnyák
kereskedelem lendületes növekedése.

Závodszky Péter, a Gazdasági Minisztérium főosztályvezető-helyettese téves elképzelésnek
tartja azt, hogy a magyar cégek kiszorultak volna Bosznia újjáépítéséből: a
jelenlegi 100-140 milliárdos magyar export mintegy harmada kapcsolódik újjáépítési
célú ügylethez. A részvételt a hazai vállalatok lehetőségeinek megfelelőnek látja,
hiszen a Boszniába települt építőipari vállalatok fejlettségi szintje gyakran felülmúlta
az itthoniakét.

A boszniai sikertelenség egyik oka az volt, hogy a hazai cégek járatlanok voltak a világbanki
pályázatok dokumentációinak összeállításában, de a probléma gyakran már ott
kezdődött, hogy az információ is későn jutott el hozzájuk. Nem véletlen tehát,
hogy a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara a koszovói újjáépítésnél elsőrend?
feladatai között tartja számon a tájékoztatási csatornák működtetését. Vadász
György, a kamara általános elnökhelyettese abban bízik, hogy a lobbizás során hatásos
lesz az az érvelés, amely a közvetlen szomszédságot és a NATO-tagságot hangsúlyozza,
valamint a bombázások által okozott 30-40 milliárd forintos közvetlen és közvetett
kárra hivatkozik. Reméli, így talán le tudjuk győzni azt a hátrányt, amelyet az építőipar
forráshátterének hiánya jelent. Vadász kiemelte: állami segítség, kedvezőbb
hitelfeltételek nélkül labdába sem rúghatnak a hazai cégek a kemény nemzetközi
versenyben.

Olvasson tovább: