Kereső toggle

Diplomáciai nagyüzem

A Nyugat új Balkánja

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Diplomáciai nagyüzem indult el a hét második felében. A diplomaták egy része a
NATO-bombázások leállításáért, más része az újjáépítés adta lehetőségekért
lobbizott. Göncz Árpád washingtoni látogatása kapcsán nem győzte hangsúlyozni
Magyarország szerepét a konfliktus kezelésében, kiemelve, hogy nemcsak a politikai,
hanem a gazdasági károk enyhítésében is fontos szerepet tölthetnénk be. Chikán
Attila gazdasági miniszter szerint most az a dolgunk, hogy magunkra vonjuk a figyelmet.

A diplomáciai fogásokhoz hozzátartozik az is, hogy amíg hivatalos körökből eddig
azt hallhattuk, hogy néhány száz milliós, vagy esetleg néhány milliárd forintos kár
érheti Magyarországot – s ez is csak néhány ágazatot érint –, addig Orbán
Viktor a Magyar Rádiónak adott interjúban már azt hangoztatta, hogy "nagyon súlyos,
tízmilliárd forintos nagyságrend? gazdasági, kereskedelmi károk érték Magyarországot
a jugoszláv konfliktus miatt". Gulácsi Gábor, a gazdasági tárca államtitkára ennél
is tovább ment, mint mondta: "Amenynyiben a hónap közepén leáll a NATO a bombázással,
úgy néhány tízmilliárdos veszteség éri az országot". A nagyobb veszteség, mint
áldozatvállalás bemutatásával a kormány a NATO iránti elkötelezettségét példázza,
javítva ezzel az újjáépítés nev? tortából való bőséges részesedés esélyét.

A kormány szándékai szerint azok a vállalatok élveznének elsőbbséget, amelyeket közvetlen
anyagi kár ért, s felajánlotta, hogy a magyar főváros legyen az előkészítő
konferenciák helyszíne, az újjáépítés szervezési központja. Chikán Attila gazdasági
miniszter szerint a magyar gazdaság fellendítésében nem játszik ugyan döntő
szerepet az újjáépítésben való részvétel, de segíthet kompenzálni a háború
okozta károkat. Novák Tamás, a Világgazdaságkutató Intézet főmunkatársa
ugyanakkor így látja: "Magyarországnak semmilyen lehetősége nem lesz szerepet vállalni
az újjáépítésben, mivel a magyar cégek nem tőkeerősek. Ebből azok az országok
fognak majd profitálni, akik a leginkább hozzájárultak a katonai beavatkozáshoz."
Ezek pedig az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország. Az USA vállalta a háború
költségeinek zömét, Nagy-Britanniának eddig mindössze 161 millió dollárba, Németországnak
pedig 700 millió márkába kerültek a beavatkozások és a segélyek.

A tényleges fizikai újjáépítésben való részvételre az év második felében kezdődhet
el a felkészülés, hiszen a délkelet-európai térség politikai és gazdasági rendezése
elhúzódó folyamat lesz – fejtette ki Gulácsi Gábor. A gazdasági tárca koordinálásával
megalakult az újjáépítésben való magyar részvétel lehetőségeit vizsgáló tárcaközi
bizottság, amely azt javasolja, hogy Magyarországnak már a folyamat első szakaszában
aktívnak kell lennie. Gulácsi szerint ennek módja Albánia 10 millió dolláros és
Jugoszlávia 80 millió svájci frankos Magyarország felé való tartozásának átütemezése,
illetve elengedése lehetne, valamint Albánia és Macedónia felé a humanitárius segélyakciókba
való bekapcsolódás, ami várhatóan 100 millió forintot tenne ki. Az államtitkár
szerint az újjáépítésben való magyar részvétel gazdasági húzóhatása nehezen
kiszámítható, mert a feltételeket a nemzetközi szervezetek szabják meg. Chikán

Attila ugyanakkor úgy nyilatkozott, hogy tapasztalatai szerint a nemzetközi szervezetek
is támogatják, hogy Magyarország komoly részt vállaljon az újjáépítésből. A
miniszter szerint a munkálatokba valószínűleg a kis- és középvállalkozások egy része
is bekapcsolódhat majd – különösen a déli országrészben működők – alvállalkozókként
és beszállítókként.

Az újjáépítési tervek az EU és az USA számára is egyelőre homályosak és
bizonytalanok. Még nem tisztázott, hogyan fognak megoszlani az országok között az újjáépítési
költségek, amelyek várhatóan 30 milliárd dollárra rúgnak. A kölni EU-csúcstalálkozó
zárónyilatkozat-tervezete szerint az EU készen áll a balkáni országokkal fenntartott
együttműködés mind szorosabbá tételére egészen a teljes integrációig, de természetesen
a megfelelő politikai és gazdasági kritériumok teljesítése mellett. Javier Solana
NATO-főtitkár leszögezte: "A szerbeknek meg kell szabadulniuk Milosevics elnöktől
ahhoz, hogy más országok részt vegyenek Jugoszlávia újjáépítésében." Az MTI
szerint Franciaország, Németország és Nagy-Britannia már múlt héten világosan
kinyilvánította, hogy a Jugoszlávia újjáépítéséhez fűződő bármilyen pénzügyi
segítséget Milosevics távozásához köti. (Ennek ellenére a 12 pontos koszovói béketervben
nem fogalmazódik meg a rekonstrukció alapfeltételeként az elnök távozása). Novák
Tamás a Heteknek elmondta, hogy ameddig Milosevics nem mozdul, a Nyugat megpróbálja
majd még inkább destabilizálni az országot. Hozzátette, hogy alapvetően pszichikai,
politikai oka van annak, hogy a NATO szisztematikusan bombázta a gazdasági infrastuktúrát,
ugyanis azt akarta elérni, hogy az életkörülmények ellehetetlenítésével az
emberekben Milosevics-ellenes hangulatot keltsen. Ez viszont azt mutatja, hogy a NATO
elhibázta stratégiáját.

Egy a Tanjugnak nyilatkozó vállalatvezető szerint egyébként a jugoszláv élelmiszeripar
jól működik, néhány megrongált gyár félgőzzel dolgozik, s a vállalatok készítik
már az átszervezési programjaikat. Mitöbb, a jugoszláv üzletemberek már most tárgyalnak
külföldi – orosz, kínai, japán, ukrán, görög – partnereikkel az újjáépítésről.
A szerb vállalatoknak két hónap és három év közötti időre lesz szükségük a
termelés újraindításához.


A koszovói menekültek száma és elhelyezkedése

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának legutóbbi jelentése szerint a konfliktus
kezdete, 1998 márciusa óta közel 1 millió menekült hagyta el Koszovót.

Túlnyomó többségük (782 ezer 300) jelenleg Albániában, Bosznia-Hercegovinában,
Macedóniában és Montenegróban tartózkodik.

Albánia   443.800
Macedónia   247.400
Montenegro   69.400

A világ többi részébe csaknem 202 ezer menekült érkezett, április 5. óta
77.935, akik a következő országokban találtak befogadásra:

Németország   13.766
Törökország   7.581
Norvégia   6.070
Olaszország   5.829
USA   5.370
Kanada   5.154
Ausztria   5.063
Franciaország   4.969
Hollandia   3.816
Svédország   2.930
Egyesült Királyság   2.782
Ausztrália   2.486
Dánia   2.335
Svájc   1.350
Spanyolország   1.240
Belgium   1.223
Portugália   1.112
Lengyelország   1.049
Finnország   958
Cseh Köztársaság   824
Írország   749
Szlovénia   483
Horvátország   284
Izrael   206
Málta   105
Szlovákia   90
Izland   70
Románia   41

Olvasson tovább: