Kereső toggle

Kiigazításról július után

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Széles vita bontakozott ki a gazdaság állapotával kapcsolatban arról, szükséges-e
költségvetési kiigazítás vagy sem, és ha igen, milyen nagyságrendben s mikor. Múlt
héten Mátyás László, a megszüntetett Gazdaságelemző Intézet volt vezetője és Vértes
András, a GKI Gazdaságkutató Rt. elnöke véleményét közöltük. Mindketten a gyors,
mintegy 50-60 milliárdos – a lakosságot nem érintő – kiigazítás mellett tettek
hitet.

A polémia a héten is folytatódott. A piaci szereplők, a tőzsdei befektetők és brókerek
várták a kormány lépését, hogy ez eloszlathassa a börzén uralkodó bizonytalanságot.
Chikán Attila gazdasági miniszter kijelentette, hogy továbbra sem látja indokoltnak a
kiigazító csomag bevezetését. Mint mondta, szemmel tartják a gazdasági folyamatokat,
és szükség esetén lépni fog a kormány. A miniszter hisztérikus megnyilvánulásnak
tartja a megszorításokért kardoskodók véleményét. Járai Zsigmond pénzügyminiszter
a Reuters hírügynökségnek egyértelművé tette, hogy a kormány elhalasztja a költségcsökkentéssel
kapcsolatos döntését. Megvárja a júliusi adatokat, s majd ezek fényében dönt a
beavatkozás szükségességéről.

Köves András, a Kopint-Datorg Rt. vezérigazgatója óvakodik a kategorikus kijelentésektől.
Szerinte a gazdasági folyamatokat nézve indokolt valamilyen korrekció, de ennek bevezetésekor
nagyon körültekintőnek kell lenni. "A gazdaság helyzete sokkal bonyolultabb annál,
minthogy kategorikus, kizárólag a megszorításokra vonatkozó lépések történjenek"
– mondta. Különösen most, amikor a magyar export iránti kereslet csökken, és a világgazdaságban
egy általános lassulási trend jellemző, akkor a megszorítások könnyen a jó szándékkal
ellentétes folyamatokkal járhatnak. Ahelyett, hogy csökkenne a deficit, lassulhat a
gazdaság növekedési üteme, és visszaeshetnek az állami és vállalati bevételek, így
fokozódhat a folyó fizetési mérleg hiánya. Igaz, hogy az idén lassul a gazdaság növekedése,
és nő a költségvetési deficit, illetve a folyó fizetési mérleg hiánya, de látni
kell azt is – mondta Köves –, hogy a gazdaság teljesítménye kielégítő, és ezért
a beavatkozás mikéntje rendkívül érzékeny kérdés.

Belyó Pál, az Ecostat, a KSH Gazdaságelemző Intézetének igazgatója sem optimista a
gazdasági folyamatok tekintetében. A Pénzügyminisztériummal folytatott széles vita
ugyanakkor meggyőzte arról, hogy van elég tartalék a költségvetésben, és van olyan
lehetőség, amely bizonyos mértékben kompenzálhatja a veszélyhelyzetet. "Nincsen
okom rá, hogy ezt megkérdőjelezzem. Az államháztartással kapcsolatos terveknek
teljesülniük kell, és teljesíthetők is" – tette hozzá. Belyó szerint, a kormány
erőfeszítéseit és elhatározásait figyelembe véve, tartható lesz a 4 százalékos
államháztartási-hiány és az export-import tervezett növekedése. Az Ecostat úgy látja
hogy az az infláció éves átlaga 10 százalék körül, vagy kevéssel efelett lesz.

Mindkét kutató a sajtóból értesült arról a miniszteri szándékról, hogy a
hirtelen megszüntetett Gazdaságelemző Intézet helyett a Gazdasági Minisztériumban az
Ecostat és a Kopint-Datorg egybeolvasztásával egy új, a tárcát segítő intézet jöjjön
létre. A két, többségében állami kézben levő intézet egységesítéséről Mátyás
László eltávolítása és intézete megszüntetése előtt nem volt szó, erről szóló
tervek nem voltak ismeretesek.

Olvasson tovább: