Kereső toggle

Felemás adóreform

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A kormány félkész adóreformját nem csak az ellenzéki pártok, hanem adószakértők
is kifogásolták, mondván, hogy folytatják az idei évi adópolitikát, vagyis
bizonyos, kiválasztott rétegeket támogatnak mások rovására. A program kidolgozói
viszont hangsúlyozzák, hogy céljuk az életszínvonal megtartása és az egyenlő arányú
adóterhelés.

A kormány terve szerint 2000-ben az átlagos adóterhelés 1 százalékkal csökken,
ez azt jelenti, hogy összesen 70 milliárd forinttal kevesebb adót fizetnénk jövőre.

Az adóreform jelenlegi ismert változatában hangsúlyozottan szerepel, hogy a cél az élőmunka
terhének (a járulékoknak) csökkentése, a családok támogatása és a gyermekvállalás
ösztönzése. Cél továbbá a kis- és középvállalkozások feltételeinek javítása,
és az, hogy kiszámíthatóbb, átláthatóbb, egyszer?bb legyen az adórendszer.

Az "egyszerűsítés" – mint fontos kritérium – elkerülhetetlen velejárója az,
hogy valamennyi kedvezmény megszűnjön. Az ezzel járó társadalmi konfliktust a kormány
kész felvállalni – áll a tanulmányban –, mivel az egyszerűsítés és az igazságosság
egyidejűleg nehezen teljesíthető követelmény.

Az adóreform tervezetéből világosan látszik, hogy a kormány továbbra is két réteget
preferál: a gyermekeket nevelőket, illetve a magas jövedelemmel rendelkezőket. A kormány
az átláthatóság jegyében a szociális, azaz családi adókedvezményeken kívül
minden kedvezményt eltörölne. Az szja-sávok változásával együtt ez azt jelenti,
hogy az adóreform vesztesei az 1 millió forint alatti jövedelemmel rendelkezők, az ő
reáljövedelmük akár 5 százalékkal is csökkenhet. Ez a réteg az 1997. évi adózók
körének közel 80 százalékát, mintegy 3 millió embert jelent. Az adóreform
nyertesei kétséget kizárva az átlagnál magasabb, évi 4-6 millió forintos jövedelemmel
rendelkezők, akiknek jövőre 6-10 százalékkal több lenne a reálkeresetük.

Az adóreform másik vezényszava az átláthatóság, ami a kedvezmények lefaragását
jelenti. "Új adókedvezmények nem kívánatosak, a korábbiakat pedig ki kell rostálni,
mert enélkül nincs értelme a reformnak" – állítja a tervezet.

Az adóreform-tervezetben jelentős tétel az szja kulcsainak megváltoztatása. A
tervezet kétféle kulcsot tartalmaz, mindkettő arra alapoz, hogy 9,5 százalékkal
emelkedik a bruttó jövedelem. A családi kedvezmény az ideivel azonos mérték? lenne.
Első változatban az adó 3 millió forint éves jövedelemig 26 százalék, efelett 40
százalék. Az adójóváírás mértéke 16 százalék lenne, maximum évi 82 ezer 400
Ft. A második változat szerint az adó 2,5 milliós évi jövedelemig 25 százalék,
efelett pedig 44 százalék lenne. Az adójóváírás pedig 15 százalék, legfeljebb 58
ezer 800 forint lehetne.

A számítások szerint mindkét változatban nő az adóterhelés gyermektelen
alkalmazott esetében. A második változat szerint a 350 ezer és 2,5 millió forint közötti
jövedelműek többségénél csökken az adóterhelés. Az efeletti jövedelműek esetében
– a második variáció szerint – 2-3 százalékkal kisebb mértékben csökken az adóteher,
mint az első változatban. A tervezet megjegyzi azonban, hogy évi 500 ezer forintos bevétel
esetében alig változik, de maximum 1 százalékkal csökkenhet a reálkereset. A
legmagasabb, 4-6 milliós éves jövedelemmel rendelkezők esetében viszont ugyanez akár
10 százalékkal is nőhet. A gyermeket nevelők helyzete mindkét változat szerint jobb,
mint a gyermekteleneké.

A másik kardinális pont az általános forgalmi adó reformja. Az EU-csatlakozásra
hivatkozva a – nemzetközi szinten igen magas – 25 százalékos kulcsot 20 százalékra
mérsékelnék. Ezzel párhuzamosan a kedvezményes kulcsot (például élelmiszerek esetében)
12 százalékról 14 százalékra emelnék fel. Ezen kívül a háztartási energia áfáját
a magasabb kategóriába sorolnák, így jelentősen megemelkednének a családi kiadások,
sőt a termelő vállalatokra is árfelhajtó hatással lenne. Nem kétséges, hogy ezzel
az infláció növekedne.

Zara László, a Magyar Adótanácsadók Országos Egyesületének elnöke szerint az adóreform
összességében előnyösebb lehet, de ez attól függ, hogy miként érik el, hogy ne
legyen jövedelemcsökkenés egy rétegnél sem. Tervezetről lévén szó, kizárt, hogy
a kormányzat megkockáztatná a nem gyerekeseknél a reálkereset-csökkenést, ezért az
adójóváírás mértékét úgy kellene beállítani, hogy az ne jelentsen csökkenést.
Azzal egyet lehet érteni, hogy csökkenteni kell az áfa felső kulcsát, de kifejezetten
hátrányos az alsó kulcs felemelése – mondta az elnök.

Olvasson tovább: