Kereső toggle

Korrekcióra volna szükség

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Egymást érik a kritikák és magyarázkodások a magyar gazdaság első negyedéves
teljesítményéről: az államháztartási deficitről és a külkereskedelmi mérleg
egyenlegéről.



Járai Zsigmond pénzügyminiszter és Szekeres Imre a parlament költségvetési bizottságának
elnöke. Nem mutogatnak egymásra     Fotó MTI

Járai Zsigmond pénzügyminiszter az Országgyűlés Költségvetési Bizottságának
keddi meghallgatásán közölte, előzetes adatok szerint az államháztartás hiánya az
év első három hónapjában 298 milliárd forintra rúg. Az öszszeg önmagában nem
sokat jelent – mondta –, sőt talán még az sem, hogy ez az éves előirányzat 68 százaléka
– az első negyedévre rendszerint magasabb kamatkiadások hárulnak.

Többet árul el a kincstár helyzetéről az, hogy a hiány a Pénzügyminisztérium
február közepén felülvizsgált előrejelzését is meghaladja, mintegy 30 milliárd
forinttal. A pénzügyi tárca ezt a vártnál alacsonyabb áfa-bevételekkel magyarázza,
azonban Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Rt. elnöke a Világgazdaságnak azt
nyilatkozta: a túlságosan optimista tervezésnek tudható be a jelenleg tapasztalható
kiesés. Hangsúlyozta, a gazdaság letért az egyensúlyi pályáról, és arra csak fiskális
korrekcióval terelhető vissza. Békesi László volt pénzügyminiszter is egyetért a
GKI Rt.-vel abban, hogy korrekcióra mindenképpen szükség van, és minél hamarabb
faragja le a kormány a kiadásokat, annál kisebb árat kell majd fizetni a lépésekért.


Matolcsy György, a Növekedéskutató Intézet igazgatója és a Fidesz választások előtti
gazdaságpolitikájának kidolgozója úgy látja, hogy az első negyedéves költségvetési
és államháztartási adatokból korai még következtetéseket levonni az egész évi
folyamatokra vonatkozóan, ugyanerre azonban a (kedvező) inflációra, munkanélküliségre
és az ipari növekedésre vonatkozó adatok alkalmasak.

Csillag István, a Pénzügykutató Rt. igazgatója szerint a közel 300 milliárdos
deficit arra vezethető vissza, hogy a kormány a reálisnál jóval magasabbra tervezte a
bevételeket, miközben a kiadásokat alulbecsülte. De – mintha ez még nem volna elég
– mindezt még megfejelték a rendkívüli ár- és belvízvédelmi kiadások, és az
sem látszik még, hogy az elhúzódó balkáni válság mennyibe is kerül majd az országnak.
A délszláv krízis közvetlen hatása a két ország gyér kereskedelme miatt nem jelentős,
azonban közvetetten befolyást gyakorolhat az ország iránti bizalomra.

A vártnál kedvezőbben alakult viszont a külkereskedelmi deficit, valamint a külföldi
működőtőke beáramlása. Amint azt a Pénzügyminisztérium közölte, a külkereskedelmi
termékforgalom passzívuma mindössze 77 millió forinttal magasabb, mint 1998. január–februárban
volt, így az egyenleg 471 millió USD. Kivitelünk nyugati orientációja tovább erősödött:
immár 78 százaléka irányul az Európai Unió tagországaiba, ezzel szemben a CEFTA (Közép-európai
Szabadkereskedelmi Egyezmény) országaiba kevesebbet exportálunk, mint korábban, elsősorban
az agrártermékek (különösen lengyel részről történő) importkorlátozása miatt.
A külkereskedelem alakulásában erőteljesen meglátszik az orosz piac öszszeomlása: a
FÁK országaiba irányuló kivitel az előző év első két hónapjához képest 73 százalékkal
csökkent. A mélypontról való kilábalást jelzi néhány bartermegállapodás megkötése,
és a remények szerint a fellendülést a gyógyszeripar indíthatja meg.

A külföldi működőtőke-beáramlás mértéke az előző év átlagának 2,6-szorosa
volt januárban, amely igen kedvező jelenség, azonban tőzsdei részvényvásárlásra
új tőke gyakorlatilag nem jött az országba.

Olvasson tovább: