Kereső toggle

Hároméves költségvetés

A politika ráülhet a gazdasági célkitűzésekre

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Megkezdődött a jövő évi költségvetés irányelveiről szóló vita: a kabinet a
GDP 4,5 százalékos bővülésével és 6-7 százalékos inflációval számol. Jelentős
újítás, hogy három évre tervezik az állami költségvetést, annak keretszámaiban
azonban még nem sikerült megállapodni.

Van abban ráció, hogy az egyéves tervezésről a középtávú gazdaságpolitikai
koncepciókat is megjelenítő hároméves időszakra tér át a kormány – nyilatkozta
lapunknak Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója. Szerinte a
változtatás közgazdaságilag ésszerűnek minősíthető, mivel a nagyobb kitekintés?
tervezet a befektetőket hosszabb távon motiválni, terelni képes, és növelheti a kormány
szavahihetőségét is.

Hegedűs azonban felhívja a figyelmet arra, hogy veszélyes csupán vágyakat
megfogalmazni a költségvetési tervezés során. Úgy látja, a politikai törekvés
jelenleg "ráül" a gazdasági célkitűzések meghatározására, így ráerőszakolnak
a gazdaságra olyan fejlődési ütemet, amely nincs összhangban a valóságos lehetőségekkel.
"Nincs kizárva, hogy jövőre a tervezett adatoknak felel majd meg a magyar gazdaság
teljesítménye, ha minden a legjobban alakul. Azonban nem szerencsés a keretszámokat a
legkedvezőbb feltételek megvalósulásához szabni" – mondta. A szakértő kifogásolta
a kormány "minden áron változtatni" elvre épülő politikáját is, amely szerinte
bizonyos esetekben csupán a felszínen hoz újat. Az előrejelzések korrekciójára
vonatkozóan Hegedűs Miklós arra mutatott rá, hogy a kormánynak nem kellene szégyellnie,
ha egy előrejelzés nem felel meg a tényleges helyzetnek.

Dr. Szabó László, az Ecostat kutatója a hároméves tervezés előnyét abban látja,
hogy a vállalatok – elsősorban a hoszszú távon gondolkodó multinacionális cégek
– számára könnyebben kiszámíthatóvá válik a fiskális politika. Szabó, aki korábban
a tervhivatalban dolgozott, a változtatást a hároméves tervekhez hasonlította mondván,
hogy azokat még mindig könnyebb volt teljesíteni, mint az ötéveseket. Saját bevallása
szerint a jelenlegi helyzetben azonban nem merne három évre tervezni.

Már korábban is felvetett, de most először megvalósuló vonás a büdzsé tervezésében
a feladatfinanszírozási rendszerre való áttérés. Ez annyit jelent, hogy a korábbi
gyakorlattal ellentétben nem az előző évi kiadások és bevételek alapján kalkulálják
a következő esztendő adatait, hanem újraszámolják azokat minden közfeladatra
vonatkozóan. Így a pénzügyi tárcának alkalma nyílik az egyes feladatok felülvizsgálatára
is. Szabó szerint ez élesebb vitákat eredményez majd a minisztériumok között.
Hasonló feladatfinanszírozási rendszer segítségével Nagy-Britanniában jelentős
megtakarításokat lehetett elérni az államháztartás kiadási oldalán, azonban az is
jelzés érték? lehet, hogy igen kevés országban találkozunk ilyen tervezési módszerrel,
mivel bevezetése nehézkes.

Hogy mennyi valósul meg a kormány optimista előrejelzéseiből, nagy részben függ a
világgazdasági trendektől is. Reméljük tehát a legjobbakat…

Olvasson tovább: