Kereső toggle

A háború dollárjai

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Annak ellenére, hogy az 1989-től elindult leszerelési hullám visszavetette az ágazat
termelékenységét, a jövő évi megrendeléseket tekintve a fegyvergyártás fellendülésére
lehet számítani. Clinton amerikai elnök a napokban bejelentette, hogy mintegy 160 millió
dollárral megemelik az amerikai hadi kiadásokat, továbbá 10 darab F16-os vadászbombázóra
adott

újabb megrendelést (egyenként 24 millió dollárba kerülnek). Ekkora többletet Reagan
elnök óta nem fordítottak védelmi célokra.

Nehéz kikövetkeztetni egy-egy NATO-bevetés költségét. Az akciókhoz szükséges
technikai, humán és anyagi eszközök ugyanis nem a szövetség évi közös kasszájából
kerülnek ki, hanem azt a háborúban résztvevő államok ajánlják fel, amit éves költségvetési
lehetőségeikhez szabnak. A NATO az egyes akciókhoz az összköltség egy százalékával
járul csupán hozzá – mondta Iklódy Gábor, a külügyi tárca NATO-főosztályának
vezetője. A jugoszláviai akcióban a repülőgépek és az infrastruktúra vonatkozásában
az USA oroszlánrészt vállal: az összes eszköz kétharmadát adja, de a technikai személyzetnek
csupán a felét ajánlotta fel, részben azért, mert a konfliktus Európában zajlik. A
költségekhez hozzáadódnak még a megnövekedett kockázat miatt felemelt fizetések és
a repülőgépek üzemóráinak rezsije, ami több tízezer dollárt is elérhet, hiszen
az üzemanyag mellett az amortizációt is felszámolják.

A NATO légierejének egy részét vonultatta fel: körül-belül 190 repülőgép
rombolja a jugoszláv célpontokat. A legújabb technikával felszerelt gépek mellett a
korosabb, 20-30 évesek is repülnek. Az eddig szupertitkos B2-es bombázók darabja nem
kevesebb, mint 2 milliárd dollárjába került az USA-nak, ezekből kettőt vetettek be
most. A régebbi típusú vadászbombázók, például az F16-os 24 millió, a B52-es bombázó
74 millió dollárba, az F117-es lopakodó 43 millió dollárba kerül. Csupán a mentőkabin
2 millió dollárt, s egyetlen pilóta kiképzése 3 millió dollárt tesz ki.

A szerbek ezzel szemben elavult, főként orosz fegyverzettel rendelkeznek – mondta Tálas
Péter, a Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet munkatársa. Szerinte előfordulnak
cseh, illetve román fegyverek is, amelyek főként illegálisan kerültek az országba,
de Nyugat-Európából valók is vannak, amelyeket az embargó bevezetése előtt vásároltak.
A jugoszláv hadsereg főként hagyományos fegyverzettel rendelkezik, vadászrepülőgép-arzenálját
megtépázták a légicsapások.

A Koszovói Felszabadítási Szervezet (UCK) nem felfegyverzett hadsereg, hanem inkább
gerillacsoportnak nevezhető. A szervezet Albánia összeomlásakor szerzett be sok kézifegyvert,
gránátot, vállról indítható rakétát. Grigorij Rapota, az orosz állami
fegyverexportőr cég vezérigazgatója elmondta, ha a kormány a jugoszláv fegyverszállítások
mellett dönt, kész teljesíteni a kitűzött feladatokat. Oroszország tavaly csupán
2,3 milliárd dolláros fegyverexportot ért el, mert – mint Rapota elmondta – igen
beszűkült a piac és nagyon megerősödött a konkurencia. Idén a tavalyi teljesítménnyel
is elégedettek lennének, de készek a kivitel növelésére, mivel jelentős készletekkel
rendelkeznek. A Time magazin szerint a Koszovói Felszabadítási Szervezet kétes pénzügyi
forrásokból tartja fenn magát, beleértve a drogkereskedelemből származó bevételeket
is.

A UCK pénzeinek nagy része ugyanakkor vélhetően legális forrásokból származik,
amit a Koszovói Népmozgalom gyűjtött össze. Méghozzá úgy, hogy a körülbelül 500
ezer Nyugat-Európában élő koszovói albán rendszeresen pénzt küld haza az egészségügyi
alap számára, hogy segítsék hozzátartozóikat. A pénzek egy részét leemeli a
hadsereg. A svéd hatóságok az UCK kábítószer-kereskedelmi kapcsolatai után
nyomoznak. "Bizonyos forrásokból arra következtetünk, hogy kapcsolat lehet a drogpénzek
és az UCK között" – nyilatkozta Walter Kege, a svéd rendőrség kábítószerrel
foglalkozó egységének vezetője. "Tapasztalataink szerint a kemény drogok
kereskedelmi csatornáit használják a fegyverkereskedelemre" – mondta. Számos más
forrás is működik. Dél-Németországban az UCK támogatására 200 koszovói által
tartott egyetlen gyűjtés során 100 ezer német márka folyt be. A Berliner Zeitung állítása
szerint az elmúlt háromnegyed évben – amióta a gerillaszervezet megkezdte akcióit
– 900 millió német márka adomány folyt be Koszovóba, ezen összeg fele minden
bizonnyal illegális drogpénzekből származik.

Olvasson tovább: