Kereső toggle

Tízéves autópályaterv

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A gazdasági kabinet elfogadta, és a pénzügyminiszter is támogatja az autópálya-
és gyorsforgalmiút-hálózat tízéves fejlesztéséről szóló terv "A” változatát.
A döntés alapján a tényleges építésre 600 milliárd forintot költenek majd az elkövetkezendő
évtizedben, míg ezen kívül az M1-es és az M7-es felújítására szánt összeg 200
milliárdra rúg. A terv eredményeképpen 600 kilométer gyorsforgalmi út és autópálya
épül majd, szinte kizárólag az ország keleti felében.



Csúcsforgalom az autópályán. Lassan haladunk    Fotó: MTI

A fejlesztési program az európai közlekedési folyosók haladási irányát követi,
az építendő utak a Velencét Ungvárral, illetve a Drezdát Isztambullal összekötő
útvonalakba illeszkednek bele. Rigler Ferenc, az informatikai és infrastrukturális
albizottság elnöke a Heteknek elmondta, a terv az országos úthálózat meglévő
adottságaihoz alkalmazkodik, amennyiben a már megkezdett projektek, az M3-as és az M5-ös
továbbfejlesztésére koncentrál. A korábbi tervek szerint az előbbi az ukrán határig
terjedt volna, azonban az albizottság egy másik verziót támogat. Nevezetesen azt, hogy
csupán Polgárig épüljön sztráda, onnan gyorsforgalmi leágazások vezessenek
Debrecenbe, illetve Nyíregyházára, valamint Miskolcra.

Az M3-as folytatása a legnagyobb tétel az összköltségből: ez a leágazásokkal együtt
184 kilométeres szakasz 227 milliárd forintot tesz ki. Az M5-ös továbbépítésére összesen
60 milliárdot szánnak.

A nagyszabású keleti bővítés azonban – úgy tűnik – a pénz nagy részét felemészti,
így a Dunántúlon mindössze az M7-es gyorsforgalmi szakasza épül tovább, mintegy 55
kilométer hosszan Balatonszentgyörgyig, illetve a szlovén és a horvát határ mentén
terveznek fejlesztést. Tehát a Dunától nyugatra egy fél kilométer sztráda sem épül
majd az elkövetkezendő évtizedben. Rigler Ferenc elmondta, az így kialakult helyzetet
a dunántúli utak felújításának gyorsításával igyekszenek ellensúlyozni.

A programban szerepel a szekszárdi (átadás várhatóan 2002 áprilisában) és a dunaújvárosi
híd megépítése, azonban sem a Mohácsi, sem az észak-budapesti M0-ás összekötő híd
nem fért bele a keretbe. Ugyanígy kimaradt a 4-es és a 6-os főút gyorsforgalmivá való
alakítása. Az albizottsági elnök a további fejlesztési lehetőségeket – ha homályosan
is – abban látja, hogy az uniós elképzelések szerint megalakuló régiók majd
folyamodhatnak támogatásért, mihelyst csatlakozunk. Azaz a most ki- és lemaradók még
jó ideig várhatnak. A programot a büdzsé mellett EU-alapok és nemzetközi bankok is
finanszírozzák, és így

– egyes források szerint – az az eladósodás veszélyét rejti magában. Az államháztartást
évi 15-50 milliárd forint terheli, tárgyalások folynak többek között az EIB-bel is
a hitelek feltételeiről. Mivel biztosat még nem lehet a kölcsönökről tudni, többen
aggódnak, hogy a fejlesztési keret folyósítása bizonytalan lesz.

Jelenleg az ország autópálya-hálózatának sűrűsége az uniós átlagnak csupán
egynegyede, és e program megvalósítása esetén, 2008-ban is csak 40-45 százaléka
lesz. Ma a teljes hálózat hossza 515 kilométer, amiből 415 az autópálya. A tervezett
bővítés pedig körülbelül 720 kilométeres növekedést jelent.

Olvasson tovább: