Kereső toggle

Csatlakozás 2000-ben

Tovább gyengül az euró

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A vártnál sikeresebb indulás után lassan, de folyamatosan gyengül a közös európai
valuta, az euró árfolyama. Minden bizonnyal a monetáris unió (Euroland) tagállamainak
a vártnál kisebb gazdasági növekedési mutatói okozzák az árfolyamesést. Ezzel
szemben az Egyesült Államok mutatói rohamosan növekednek, így a dollár erősödése
még inkább kiélezi a versenyt, így a héten már alig haladta meg a magabiztosan induló
euró-árfolyam a dollárét.

Természetesen az euró az amerikai tőzsdén is jegyezhető, azonban ott gyakorlatilag
nem tekintik többnek egy új devizafajtánál. Az európai törekvésért – hogy az új
pénz a dollárral egyenérték? legyen – még sokat kell tenni. Az euró fő kovácsainak
Dominique Strauss-Kahn francia pénzügyminiszter, Oskar Lafontaine német pénzügyminiszter,
Wim Duisenberg, az Európai Központi Bank holland származású elnöke, valamint külső
támogatóként a brit pénzügyminiszter, Gordon Brown tekinthető. Ők az euró atyjai,
akik a legkeményebben dolgoznak azon, hogy az új pénz ne tűnjön

el a süllyesztőben, sőt stabil

világvalutává váljon. A kívülál-ló briteket képviselő Brown és

a francia pénzügyminiszter egyébként jó barátok, és Brownt a globalitás iránti
elkötelezettsége is bevonta a valuta felett gyámkodók körébe. Soros György, az
ismert pénzügyi szakember Brownt olyan gondolkodónak tartja, aki képes remekül átlátni
egy globális pénzügyi rendszer működését, amelynek megvalósításán egyébként
Soros is dolgozik. Mindegyikőjük közül egyébként Lafontaine, a német pénzügyminiszter
a legambiciózusabb, aki presztízskérdésnek tekinti, hogy az euró a jelenleg tartó német
EU-elnökség alatt stabilizálódjon.

Az árfolyamcsökkenést az Európai Központi Bank kamatcsökkentésével kívánják megállítani.
Természetesen az Euroland növekedési ütemének lassulása nem teremt vészhelyzetet,
hiszen az 1999-re tervezett, átlagos 2,6 százalékos növekedés még megvalósítható,
és ez garantálná az euró stabilitását. Január elsejétől folyamatosan nyomják az
euróérméket és bankjegyeket a tagállamok mindegyikében (kivéve Portugáliát).
Komoly félelmeket kelt a 2002-es bevezetés kapcsán az, hogy a nemzetközi bűnszövetkezetek
hamis pénzt fognak a piacra dobni, kihasználva, hogy az új valutát sokan nem ismerik
fel. Leginkább az 50-es és 100-as címletek hamisításától tartanak a szakemberek. Külön
kihívás előtt állnak a pénzjegynyomdák, ugyanis a tíz országban egyszerre
nyomtatott pénzeknek teljesen azonos minőségűeknek kell lenniük. A nyomdák a papír-
és fémpénzek előállítását körülbelül három év alatt teljesítik, mivel óriási
mennyiségről van szó. Neves német gazdasági források azonban feltételezik, hogy egy
titkos nemzetközi lobby hatására döntöttek a hároméves ciklus mellett, noha az lerövidíthető
lett volna.

Az EU-tagállamok a héten tanácskoznak Brüsszelben az unió agrártámogatási rendszerének
átalakításáról. Az 1962 óta folyamatosan növekvő agrártámogatások mára az
EU-budget közel 50 százalékát teszik ki, ami a legnagyobb befizető, Németország
szerint a továbbiakban tarthatalan. A támogatások fő haszonélvezője Franciaország,
aki a támogatások minimális csökkentését akarja elérni – 3,3 milliárd euró
megtakarítás 2006-ig –, míg a britek és a németek drasztikusabb beavatkozást –
5,2 milliárd eurócsökkentést 2006-ig – sürgetnek. A támogatási rendszer megnyirbálása
egyébként nem előnyös a jövőben csatlakozni kívánó kelet-európai államok, így
hazánk számára sem. Hiszen a jelentős mezőgazdasági termeléssel bíró kelet-európai
államok már egy olyan unióhoz fognak csatlakozni, ahol a mezőgazdaság kisebb támogatást
élvez és nyílt verseny lesz az évtizedekig erősen támogatott nyugati és a
kommunizmust éppen átvészelt támogatásra szoruló keleti gazdaságok között. Mivel
hazánk elsősorban még mindig mezőgazdasági országnak számít, a jelenlegi kormányzat,
elődjéhez hasonlóan, sürgeti az uniós csatlakozást.

A Nyugat viszont a néhány évvel ezelőtti nagy nyitottsághoz képest lassítani
igyekszik ezt a folyamatot és Schröder német kancellár már érvénytelenítette, az
elődje által kitűzött 2002-es csatlakozási dátumot, ráadásul nem is határozott
meg pontos időpontot, csak az a biztos, hogy a későbbi csatlakozást preferálja. Orbán
Viktor a Wirtschafts Woche, német gazdasági magazin hasábjain ezzel szemben sürgette
hazánk felvételét, és azt állította, hogy Magyarország, mint a térség elismerten
legfelkészültebb állama már 2000-re eléri a gazdaságra, és a jogrendszerre vonatkozó
csatlakozási szintet.

Olvasson tovább: