Lízing vagy tartós bérlet

A forint alapú lízing ma már teljesen visszaszorult. A devizaalapú lízinget elsőként az Euro Leasing Rt. dolgozta ki, ami a forintalapú konstrukcióhoz képest rendkívül kedvező, olcsó kiindulási feltételeket nyújt. A konstrukció kamata viszont havonta változó, a devizahitelek kamatainak változásától, valamint a DEM árfolyamának változásától függ. A jelenlegi közgazdasági helyzetet – csúszó leértékelés, infláció – figyelembe véve nagy a valószín?sége annak, hogy a havi törlesztőrészletek folyamatosan emelkedni fognak, és ez a devizaalapú lízing leggyengébb pontja. Akkor érdemes tehát ezt a konstrukciót választani, ha azt tekintjük fontosnak, hogy az első időszak terhei minimálisak legyenek, és úgy ítéljük meg, hogy jövedelempozícióink folyamatosan javulnak, és vállaljuk a növekvő havi fizetési kötelezettségeket.
Az utóbbi időben előtérbe került a tartós bérlet. A devizaalapú lízingnél egy árnyalattal összetettebb, de "testreszabottsága" miatt a bérleten alapuló hitelformák közül ez a legközkedveltebb. Közrejátszik ebben még a bérleti díj (a törlesztések) kiszámíthatósága is. A törlesztési konstrukciót illetően nincs általános séma, a konstrukció az ügyfél igényeihez alkalmazkodik, egyéni ajánlattétel keretében áll rendelkezésre.
A bérelt gépjárm? tulajdonjoga a szerződés lejártakor elvileg nem szerezhető meg, ellenben a szerződéskötés kezdetekor kijelölt ún. harmadik személy a konstrukció végén megvásárolhatja a gépkocsi maradványértéke, plusz 6 százalék kereskedői jutalék ellenében. A maradványérték mértéke bankonként változó lehet, pl. a Merkantil Bank esetében a gépkocsi vételárának 40 százaléka. A vásárláskor több adásvételi szerződés megkötésére van szükség. Az egyikben a finanszírozó bank megveszi a márkakereskedőtől az autót, hogy azt a továbbiakban az ügyfél számára bérbe adja. A másik a gépkocsi visszavásárlásáról szóló szerződés, ami a bank és a márkakereskedő között köttetik. Ebben garanciát vállal a márkakereskedő, hogy a gépjárm?vet visszavásárolja a maradványértékben abban az esetben, ha a bérlő nem fizet, illetve a bérleti szerződés lejárta után – a fentiekben említett – a bérlő által megnevezett harmadik személy részére az autót a már leírt módon értékesíti.
A tartós bérlet esetén mindössze 13, 25, 36 havi futamidő közül lehet választani, a saját rész pedig – ami az első befizetés – 30, 40, illetve 50 százalékos lehet. A saját rész és a maradványrész közötti részt bérletként vagy a választott futamidőnek megfelelően felbontva lehet fizetni.
Ezek a konstrukciók nem minden kereskedésben lelhetők fel. A lehetőségekről az értékesítő ad információt. Egyes bankok azonban az értékesítőt személyesen érdekeltté teszik saját ajánlatuk preferálásában, ebből kifolyólag nem mindig adnak objektív felvilágosítást, ezért nem árt egy szerződéskötés megkötése előtt az adott bankoknál tájékozódni. Már csak azért is, mert a bankok a közelmúltban a betéti kamatokat csökkentették, de a hitelkamatokat nem. Így a magasan tartott hitelkamatokból bizonyos százalékú kamatcsökkentések mértékében a bankok között verseny, így különbségek alakulhatnak ki.