Kereső toggle

Hektikus mozgás a tőzsdéken

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az új év a részvénypiacon rég nem látott optimizmussal köszöntött be, a téli
álmából felébredő pesti börze részvénypiacán az árfolyamok két kereskedési nap
leforgása alatt több mint 10 százalékot emelkedtek. A kezdeti fellángoló lelkesedést
követően azonban alábbhagyott a vásárlási kedv, és a részvényárfolyamok lassú
lemorzsolódásának lehettünk tanúi. A vihar előtti csend állapotához hasonló kép
jellemezte a Budapesti Értéktőzsdét is: stagnáló részvényárak rendkívül
visszafogott érdeklődés mellet. A "vihar"-tól tartók félelmei nem voltak
alaptalanok, szerdán pedig újabb fekete nap vonult be a tőzsdetörténelembe: egyetlen
kereskedési nap leforgása alatt közel 10 százalékot esett a részvények átlagát
reprezentáló BUX index.

Felvetődik a kérdés, hogy ismét egy lefelé tartó hullámvasútba kerültünk vagy
csak az elmúlt időszak megérdemelt korrekcióját szenvedik meg a részvénytulajdonosok
(ne felejtsük el, hogy a szeptemberi mélypont óta az árfolyamok közel 100 százalékot
emelkedtek nem egészen 3 hónap leforgása alatt).

Mint ahogyan azt már megszokhattuk, a Budapesti Értéktőzsde meglehetősen szoros
korrelációt mutat a nyugat-európai és tengerentúli tőkepiacok teljesítményével,
azaz meghatározó jelentőségűek az ott zajló események. Így érdemes ezen történésekre
nagyobb figyelmet fordítaniuk a piaci szereplőknek.

Már decemberben érezhetővé vált a világgazdasági válságtól tartók táborának a
leszűkülése, a vártnál kedvezőbb vállalati eredmények eloszlatták a recessziótól
való félelmeket. Bár számos meghatározó súlyú gazdaságban időzített bombák
ketyegtek – így például sem a távol-keleti, sem az orosz, sem pedig a dél-amerikai
válságot kiváltó okok nem szűntek meg –, de mindenképpen háttérbe szorultak. Így
a decemberben elkezdődött általános vásárlási láz szinte kivétel nélkül a világ
összes tőzsdéjén árfolyam-emelkedést generált. Szintén az emelkedés irányába
hatott, hogy a meghatározó nagy külföldi befektetési alapok ez idő tájt szokták újragondolni
befektetési politikájukat, keresnek új, ígéretes piacokat, ágazatokat és részvényeket,
illetve döntenek arról is, hogy portfoliójuknak hány százaléka legyen részvényben,
mennyi kötvényben és mekkora szabad likviditást, azaz készpénzarányt tartsanak
fenn. Az alapkezelők új, friss pénzeket is bevontak. Ez azonban nem meglepő, ugyanis
tavaly az év végéhez közeledvén a szokásosnál magasabb készpénzarányt tartottak
portfoliójukban az esetleges tőkepiaci korrekció negatív következményeit elkerülendő,
így volt miből fedezni az újabb részvényvásárlásokat.

Túl a reálgazdasági folyamatok hatásain az európai közös pénz bevezetése is
nagyban hozzájárult a befektetőkön eluralkodó vásárlási láz kialakításához. Az
euró bevezetésével ugyanis az amerikai gazdasággal már összevethető méret? és
jelentőség? részvény- és kötvénypiac jön létre, valamint a korábban jellemző
árfolyam- és kamatlábkockázatok jelentős mérsékelődésére lehet számítani. Veszélyforrást
talán az rejtegethet magában, hogy a pár napja debütált közös pénz ezidáig még
nem

bizonyított – érthető módon, ugyanis a rendelkezésre álló, meglehetősen rövid
időszak alapján nem lehet – és nem is szabad – messzemenő következtetéseket
levonni. Így a meglehetősen törékeny lelkesedést a Brazíliából érkező kedvezőtlen
hírek egy csapásra megsemmisítették.

Hogyan tovább? Rövid távon hektikusságra számíthatnak a befektetők és ebből adódóan
egy-egy nagyobb viszszarendeződés nem mehet végbe büntetlenül, azaz a részvényárak
hirtelen és nagymérték? egy irányba történő elmozdulását egy ellenirányú árfolyam-alakulás
kell, hogy kövessen. Legyen az akár felfelé, akár lefelé irányuló. Amennyiben a válsághullámok
lecsitulnak, úgy ismét előtérbe kerülhetnek a fundamentumok: azok alapján pedig egyértelműen
felfelé kell, hogy vegyék az irányt a magyar részvényárak.

Olvasson tovább: