Magyarország joggal örülhet

Kedden délelőtt Brüsszelben megkezdődtek az érdemi csatlakozási tárgyalások az
Európai Unió, valamint Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Szlovénia és
Magyarország között. Az EU képviselői külön-külön ültek tárgyalóasztalhoz a
hat tagjelölt ország külügyminisztereivel. A magyar külügyminiszter történelmi
pillanatnak nevezte a Magyarország európai uniós felvételét célzó tárgyalások
megkezdését.

Martonyi János a csatlakozási tárgyalásokra érkezve nyilatkozott az MTI-nek. Mint
elmondta, Magyarország pozíciói az október 29-i főtárgyalói fordulóhoz képest
változatlanok, s várakozásaink szerint az EU oldalán sem következett be időközben
változás. A magyar külügyminiszter bizakodásának adott hangot azzal kapcsolatban,
hogy a januárban kezdődő német elnökség alatt a még nyitott témakörök közül
minél többnek az ügyében sikerül majd megegyezésre jutni. Arra a felvetésre, amely
szerint újabban a 2002-nél is távolabbi időpontok hangzanak el a tagjelöltek
fölvételére vonatkozóan, Martonyi kijelentette: nyolc év óta – amikor Budapest
először vetette föl EU-csatlakozási szándékát – forgalomban vannak olyan
jelzések, hogy lassulni fog az EU bővítése. "Mi azonban nem ezekből a jelzésekből
indulunk ki. Megvan az okunk és az alapunk arra, hogy kitartsunk törekvéseink
mellett." A csatlakozási tárgyalások kapcsán a Süddeutsche Zeitung rámutat: a
bonni kormány gondosan kerüli az új tagok felvételi időpontjának megnevezését. E
halogató taktikában a többi EU-tagállamban is partnerre talált: nem szabad olyasmit
mondani, amit a csehek, magyarok, lengyelek utólag számon kérhetnének. A tárgyalások
pszichológiája szempontjából ennek persze vannak előnyei. Az unió nyomást akar
gyakorolni annak érdekében, hogy a tagjelöltek keményen munkához lássanak, és
átrágják magukat a 80 ezer oldalas közösségi joganyagon. A német külügyminiszter
által fennen hangoztatott "realizmus" oka azonban a brüsszeli közösség belső
problémájában rejlik: az EU képtelen elindítani a szerkezeti és agrárpolitika
esedékes reformját. Egyetlen tagállam sem akar lemondani a Brüsszeltől kapott
bőkez? szubvenciókról.

A tavasszal kezdődött tárgyalás során már lezárták a tudomány és kutatás, az
oktatás, valamint a kis- és középvállalatok témakörét. Az informatika és az
iparpolitika terén a magyar fél kér átmeneti szabályozást. A közös külpolitika
témájában Budapest készen áll az EU-normák átvételére, ám az unió ezt a témát
a ciprusi kérdés megoldatlansága miatt egyelőre egyik csatlakozó féllel sem akarja
lezárni. Az audiovizuális kultúra fejezete is függőben van még, noha az unió
részéről elismerték: Magyarország komoly lépéseket tett az elvárások
teljesítése felé. Günter Verheugen német külügyi államminiszterrel tárgyalva
Martonyi hangsúlyozta: Magyarország fontosnak tartaná, hogy a jövő év júniusára
– a német EU-elnökség végére – a közösségi joganyag mintegy felében
megvalósuljanak az érdemi tárgyalások. Ennek érdekében a magyar fél azt tervezi,
hogy további hét fejezetről nyújtja át pozícióit. Egy effajta menetrend is
alátámasztaná azt a magyar célt, hogy 2000 végére befejezhetők legyenek a
tárgyalások – mondta a magyar külügyminiszter. Hans van den Broek, az új tagok
felvételéért is felelős EU-biztos örömét fejezte ki az eddigi tárgyalások
menetével kapcsolatban. "Magyarország joggal örülhet az elért pozíciójának,
legyen büszke az érdemeire, és tegyen további erőfeszítéseket a célbajutás
érdekében" – mondta mosolyogva a holland EU-biztos.