Kereső toggle

Megkezdődtek az EU-csatlakozási tárgyalások

Magyarország joggal örülhet

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Kedden délelőtt Brüsszelben megkezdődtek az érdemi csatlakozási tárgyalások az
Európai Unió, valamint Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Szlovénia és
Magyarország között. Az EU képviselői külön-külön ültek tárgyalóasztalhoz a
hat tagjelölt ország külügyminisztereivel. A magyar külügyminiszter történelmi
pillanatnak nevezte a Magyarország európai uniós felvételét célzó tárgyalások
megkezdését.

Martonyi János a csatlakozási tárgyalásokra érkezve nyilatkozott az MTI-nek. Mint
elmondta, Magyarország pozíciói az október 29-i főtárgyalói fordulóhoz képest
változatlanok, s várakozásaink szerint az EU oldalán sem következett be időközben
változás. A magyar külügyminiszter bizakodásának adott hangot azzal kapcsolatban,
hogy a januárban kezdődő német elnökség alatt a még nyitott témakörök közül
minél többnek az ügyében sikerül majd megegyezésre jutni. Arra a felvetésre, amely
szerint újabban a 2002-nél is távolabbi időpontok hangzanak el a tagjelöltek
fölvételére vonatkozóan, Martonyi kijelentette: nyolc év óta – amikor Budapest
először vetette föl EU-csatlakozási szándékát – forgalomban vannak olyan
jelzések, hogy lassulni fog az EU bővítése. "Mi azonban nem ezekből a jelzésekből
indulunk ki. Megvan az okunk és az alapunk arra, hogy kitartsunk törekvéseink
mellett." A csatlakozási tárgyalások kapcsán a Süddeutsche Zeitung rámutat: a
bonni kormány gondosan kerüli az új tagok felvételi időpontjának megnevezését. E
halogató taktikában a többi EU-tagállamban is partnerre talált: nem szabad olyasmit
mondani, amit a csehek, magyarok, lengyelek utólag számon kérhetnének. A tárgyalások
pszichológiája szempontjából ennek persze vannak előnyei. Az unió nyomást akar
gyakorolni annak érdekében, hogy a tagjelöltek keményen munkához lássanak, és
átrágják magukat a 80 ezer oldalas közösségi joganyagon. A német külügyminiszter
által fennen hangoztatott "realizmus" oka azonban a brüsszeli közösség belső
problémájában rejlik: az EU képtelen elindítani a szerkezeti és agrárpolitika
esedékes reformját. Egyetlen tagállam sem akar lemondani a Brüsszeltől kapott
bőkez? szubvenciókról.

A tavasszal kezdődött tárgyalás során már lezárták a tudomány és kutatás, az
oktatás, valamint a kis- és középvállalatok témakörét. Az informatika és az
iparpolitika terén a magyar fél kér átmeneti szabályozást. A közös külpolitika
témájában Budapest készen áll az EU-normák átvételére, ám az unió ezt a témát
a ciprusi kérdés megoldatlansága miatt egyelőre egyik csatlakozó féllel sem akarja
lezárni. Az audiovizuális kultúra fejezete is függőben van még, noha az unió
részéről elismerték: Magyarország komoly lépéseket tett az elvárások
teljesítése felé. Günter Verheugen német külügyi államminiszterrel tárgyalva
Martonyi hangsúlyozta: Magyarország fontosnak tartaná, hogy a jövő év júniusára
– a német EU-elnökség végére – a közösségi joganyag mintegy felében
megvalósuljanak az érdemi tárgyalások. Ennek érdekében a magyar fél azt tervezi,
hogy további hét fejezetről nyújtja át pozícióit. Egy effajta menetrend is
alátámasztaná azt a magyar célt, hogy 2000 végére befejezhetők legyenek a
tárgyalások – mondta a magyar külügyminiszter. Hans van den Broek, az új tagok
felvételéért is felelős EU-biztos örömét fejezte ki az eddigi tárgyalások
menetével kapcsolatban. "Magyarország joggal örülhet az elért pozíciójának,
legyen büszke az érdemeire, és tegyen további erőfeszítéseket a célbajutás
érdekében" – mondta mosolyogva a holland EU-biztos.

Olvasson tovább: