Kereső toggle

Bill Gates a vádlottak padján

Az évszázad gazdasági pere

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Hétfőn Washingtonban elkezdődtek annak a monopólium-ellenes pernek a tárgyalásai,
melyet az amerikai Igazságügyi Minisztérium és húsz szövetségi állam indított a
Microsoft szoftvercég-óriás ellen. Az évszázad legfontosabb gazdasági perének
kimenetele az egész komputer-korszak további fejlődését meghatározhatja.

Az amerikai Igazságügyi Minisztérium azzal vádolja a Bill Gates vezette Microsoft
szoftvercéget, hogy illegális piacfelosztással és versenyellenes magatartással akarta
a szoftverpiacon amúgy is monopolisztikus helyzetét tovább erősíteni, versenytársait
csődbe kényszeríteni, és a piac jövőjének teljes ellenőrzését hatalmába keríteni.
Ma a világon működő személyi számítógépek több mint 80 százaléka a Microsoft
által kifejlesztett és forgalmazott Windows nev? operációs rendszerrel működik. Az
Internet-korszak beköszöntével azonban egyre kapósabb lett az Internet-böngészőnek
(browser) nevezett szoftver is, amely az Internetre való rákapcsolódást és az azon
való navigációt teszi lehetővé.

E program legsikeresebb fejlesztője és forgalmazója 1995-ig a Netscape Communications
Corp. nev? szintén amerikai cég volt. Az 1995-ben még 90 százalékos piaci részesedéssel
bíró Netscape az Internet-böngésző piacnak mára csak a felét mondhatja magáénak.
A vádirat szerint a Microsoft 1995-ben azzal az ajánlattal kereste meg a Netscape-et,
hogy amennyiben ő nem teszi be a lábát a Windows piacra, a Microsoft sem fejleszt ki
konkurens Internet-böngésző terméket. A Netscape ezt az ajánlatot elutasította. Ez a
piacfelosztásra való törekvés az amerikai monopóliumellenes törvényekbe ütközik,
melyek célja, hogy biztosítsák a sokszereplős piaci verseny jótékony ár- és minőségszabályozó
hatását a vásárlók számára.

Az eredeti kereset benyújtása óta azonban újabb vádpontok merültek föl, melyek
mindegyike arról szól, hogy a Microsoft ki akarta szorítani a piacról versenytársait.
A szoftver-óriás várhatóan azzal védekezik majd, hogy más termékeket azért épített
be a Windows operációs rendszerbe, hogy jobban ki tudja a vásárlókat szolgálni, és
a célja nem az olyan riválisok, mint pl. a Netscape, vagy a Caldera bekebelezése volt.
A perben egyébként a Netscape elnöke, James L. Barksdale a vádat képviselő amerikai
kormány koronatanúja lesz.

A kilátásokat illetően a szakértők több variációt is lehetségesnek tartanak.
Amennyiben a Microsoftot két cégre osztják fel, az valószínűleg hátrányos hatással
lesz a számítástechnikai iparágra és az egész amerikai gazdaságra. Amennyiben az ítélet
kimondja, hogy a Microsoft monopólium, a cég azonnal hátrányba kerül azokban a magánjogi
perekben, melyeket a Sun Microsystems, a Bristol Technologies és a Caldera indított
ellene. Kérdéses, hogy az amerikai monopóliumellenes törvények értelmezési nehézségei
és a vádpontok szerteágazósága miatt mikor és hogyan zárulhat le a per. Abban
azonban mindenki egyetért, hogy bármi legyen is az eredmény, annak kihatásai messze túlmutatnak
az ezredfordulón.

Olvasson tovább: