Kereső toggle

Koncentráció a telekommunikációban

Óriások születnek

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A nyár az esküvők évszaka. Ez alól a világ legdinamikusabban növekvő piaca, a
távközlés sem kivétel, ahol az elmúlt hetekben – mondhatni – "dinasztiális"
házasságok köttettek a világ "elitcégei" között: Európa legnagyobb, teljesen
magánkézben lévő, országos és nemzetközi távközlési szolgáltatója, a brit
British Telecom (BT) és a legnagyobb nemzetközi forgalmat lebonyolító amerikai
telefontársaság, az ATT július 27-én jelentette be frigyét. Egy nappal ezután két
másik amerikai telefonos óriáscég, a Bell Atlantic (BEL) és a GTE tette közzé
egybeolvadásra vonatkozó terveit.

A hetekben van folyamatban az amerikai WorldCom Inc. és az MCI Communications Corp.
egyesülése. Az illetékes európai hatóságok és az amerikai szövetségi
távközlési hatóság valószínűleg áldásukat adják a fúziókra. Az új
brit–amerikai vegyes vállalat gyakorlatilag egy tető alá hozza a BT és az ATT
külföldre irányuló forgalmát.

A közös cég elsősorban a világ 250 legnagyobb multinacionális vállalatának
telefon- és adatforgalmi piacát célozza meg, míg a BEL és a GTE egyesülésével a
világ egyik legnagyobb, több mint 10 millió előfizetővel rendelkező
mobiltelefon-szolgáltatója jön létre. A közös vállalat erőssége mégis az
adatkommunikáció lesz, nem beszélve arról, hogy az új óriáscég egyszerre a világ
legnagyobb telefonkönyv-kiadójává vált.

A fenti fejlemények az utóbbi évekre oly jellemző járm?ipari, energiaipari,
pénzügyi és számítástechnikai fúziók sorozatába illeszkednek. Amenynyiben a
monopóliumellenes szervek nem lépnek közbe, könnyen elképzelhető, hogy pár év
múlva iparáganként 4 vagy 5, emberek százezreit foglalkoztató multinacionális
óriáscég fog osztozni a világpiacon, akik körül kisebb szatelitcégek ezrei
versenyeznek majd beszállítóként a megrendelésekért.

A telekommunikáció ezen szektorok közül is kiemelkedik robbanásszer? növekedési
rátájával, hiszen a már-már közhellyé váló, de a versenyképesség és a piaci
pozíciók megőrzéséhez nélkülözhetetlen globalizáció infrastruktúráját teremti
meg. Azaz telefonos, faxos és számítógépes adatátviteli csatornákat és ehhez
kapcsolódó szolgáltatásokat nyújt vállalatok és egyéni előfizetők milliói
számára.

Az előző századforduló vasútépítési lázához és annak hatásaihoz csak kevéssé
mérhető az ezredforduló távközlési boomja. Manapság egy üvegszálas kábellel
eddig elszigetelt országrészeket, emberek százezreit lehet bekapcsolni a modern
világba egyik pillanatról a másikra. Az üzleti életben (és sajnos a magánéletben
is) egyre kevésbé számít az egyén földrajzi pozíciója, a lényeg sokkal inkább
az, hogy elérhető legyen, és akadály nélkül tudjon másokkal kommunikálni. A
folyamat öngerjesztő, hiszen ahhoz, hogy egy cég tartósan növekedjen, egyre több és
egyre nagyobb kapacitású telefon- és adatvonalra van szüksége. A legtöbb cég ezzel
jelentős utazási költségeket takarít meg.

A létszámbeli és térbeli terjeszkedés viszont a kommunikációs szükségletek
növekedésével jár, ami újabb kommunikációs keresletet gerjeszt. A keresletet
tovább növeli felgyorsult és összeszűkült világunkban élő polgártársaink
privát információ- és kommunikációéhsége is, akik munkahelyeiken könnyen
hozzászoknak az internet és a mobiltelefon nyújtotta előnyökhöz, majd azokat a
magánéletükben is egyre kevésbé érzik nélkülözhetőnek.

Érdekes jelenség, hogy míg a fejlett országok telekommunikációs piacán a
kényszer? liberalizáció után a közönyös hatóságok jóváhagyásával erőteljes
spontán koncentráció figyelhető meg, addig hazánkban a privatizáció lezárultával
még a monopóliumok lebontása van napirenden. Ez nem zavarja a világpiac meghatározó
szereplőit abbéli szándékukban, hogy a magyar piacon is jelen legyenek.

A modern magyar telekommunikáció piaci alapú fejlődése gyakorlatilag a
rendszerváltással egyidejűleg 1989-ben indult, amikor a kormány három részre
osztotta az addig a távközlésben, a műsorszórásban és a postai szolgáltatásokban
egyaránt teljhatalmat élvező Magyar Postát. Így jött létre a telefonszolgáltató
Matáv Rt., a műsorszóró Antenna Hungária Rt. és a Magyar Posta Rt. A több
szakaszban lezajlott Matáv-privatizáció után a nemzeti távközlési szolgáltató ma
többségi (60 százalékban) amerikai–német (Ameritech – Deutsche Telecom)
tulajdonban van, és eddig ez az egyetlen magyar vállalat, amelynek részvényeit
bevezették a New York-i Értéktőzsdére.

Az 1992-es Távközlési Törvény értelmében a Matáv-nak 2001. december 31-ig
kizárólagos joga van nemzetközi és távhívások lebonyolítására. Egy évvel
ezelőtt alakult meg azonban a Matáv leendő versenytársa, a PanTel, melynek
tulajdonosai között a magyar MÁV, a MOL és a KFKI mellett nem meglepő, hogy olyan
neveket találunk, mint a svéd Telia vagy a fent említett amerikai ATT óriáscég. Az
elkövetkezendő két és fél év mind a Matáv, mind kihívója, a PanTel számára a
felkészülés ideje lesz, hogy azután elváljon, melyiküket választja majd több
kommunikációéhes cég és egyéni magyar előfizető.

Olvasson tovább: