Búzaminőség-ellenőrzés a földeken. Vannak gondok Fotó: MTI
Mi is valójában a helyzet, hogyan érinti a környező országokat a magyarországi
gabonatermés?
Romániában, a Bánátban hasonló a helyzet, mint Békés megyében. Sok búza termett,
de rossz minőség? – alacsony sikértartalommal és sok idegen anyaggal –, így a
belső piacon is nehezen értékesíthető. Románia a statisztikai adatok szerint nettó
importőr. Bár mindenhol kaphatók a hazai áruk, de a polcokon ott sorakoznak a szebben
csomagolt és jobb minőség? magyar élelmiszerek is. A romániai élelmiszeriparnak, ha
versenyben akar maradni a külföldről behozott árukkal, köztük a magyarokkal is,
szüksége van a jó minőség? alapanyagra. Ezért vásárolják meg a magyar gabonát
és lisztet. Tehát a jelenlegi probléma lényege nem a belső árral, hanem a
minőséggel kapcsolatos. A romániai élelmiszeripar kénytelen kifizetni a gabonára és
lisztre kivetett vámokat, majd megfizettetni azokat a fogyasztókkal. Ám a probléma
gyökerei mélyebbre nyúlnak. A KGST feloszlása óta háttérbe szorult a környező
országok felé irányuló gazdasági diplomácia, amely figyelembe venné a hazai és a
szomszéd országok gazdasági adottságait.
Magyarország a mezőgazdasági, valamint élelmiszeripari termékek területén
exportőrnek számít. A környező országok szinte mindegyike ezen termékek
valamelyikéből behozatalra szorul. Például Románia gabonából, Lengyelország
kukoricából, Szlovákia és Csehország gyümölcsből. A magyar áruk
eladhatóságának érdekében célszer? lenne ezek felé az országok felé gesztusokat
tenni. Egyrészt globális kereskedelmi megállapodásokat kellene kötni, amelyekben más
ágazatokban felhasználható termékek magyarországi vásárlásával biztosíthatnánk
a magyar mezőgazdasági áruk kivitelét. Másrészt az államfők és politikusok
látogatásait nem a nacionalista érzelmek, hanem a gazdasági kapcsolatok
erősítésére kéne fordítani.
A "Tovarisi Konyec" cím? plakát piacromboló hatására a magyar mezőgazdasági
termelők még élénken emlékeznek. A környező országokban élő magyarok számára
nemzetiségi jogaikon, például egyetemek létesítésén túl létfontosságú a
határok szabad átjárhatósága is, egy országok között jól működő bankrendszer,
valamint az élénk, kiterjedt gazdasági kapcsolatok megalapozása és támogatása. A
nacionalista felhangú kijelentések, nyilatkozatok helyett támogatni kéne a kis- és
középvállalkozások környező országokba való befektetéseit, beruházásait állami
garanciavállalással, adó- és befektetési kedvezményekkel. Ki kellene használni a
földrajzi helyzetből adódó természetes egymásra utaltságot. Ennek Magyarország
részéről az egyik alapja a mezőgazdaság lehet.
A CEFTA-országokkal kötött Szabadkereskedelmi Megállapodás, melyben a részt vevő
országok megállapodtak a vámok ütemezett leépítésében, lehetőséget nyújt a
magyar mezőgazdasági termékek kedvező értékesítésére a tagországokban. A tavalyi
év során merültek fel az első komolyabb problémák. A lengyel mezőgazdasági
termelők nyomására, a megállapodásban rögzítettek figyelmen kívül hagyásával
Lengyelország felemelte a kukorica beviteli vámját. A magyar termelőket ért kárt
azóta sem térítette meg senki. Idén is várható ez a jelenség, hiszen más
országokban is bő termésre van kilátás. A magyar kormány tavaly csak a hazai
termelők nyomására kezdett tárgyalásokat a lengyel féllel az esetleges
kompenzációkról, de nem ért el nagy sikereket. A CEFTA-szerződés szerint az ilyen
intézkedéseket előre be kell jelenteni, és legalább három hónapos tárgyalásokat
kell folytatni a lehetséges kompenzációkról. Ez elmaradt. A magyar termelők
reménykednek abban, hogy az új kormány érvényt szerez a nemzetközi
megállapodásnak, valamint új koncepcióval fog hozzá a térség gazdasági
diplomáciájának kialakításához.
1998. 08. 15. (II/33)
