Kereső toggle

Pozitív kilátások

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása



C
hikán Attila gazdasági miniszter. Hallatlanul jó esélyek Fotó: V. SZ.

Optimistán nyilatkozott a három gazdasági intézet vezetője a gazdasági
kilátásokat illetően. Surányi György, a Magyar Nermzeti Bank elnöke úgy látja,
hogy reális a hosszú távon fenntartható gazdasági növekedés: az idén is és
jövőre is 4-5 százalékkal bővülhet a gazdaság. Gyorsuló gazdasági növekedés
mellett az idén négy százalékponttal csökkenhet az év végére az infláció
mértéke – 14 százalék körül várható –, az évezred végére pedig egy
százalékra zsugorodhat. Az infláció további csökkenése mellett lehetőség nyílik
arra is, hogy a tavalyihoz hasonló mértékben növekedjenek az idén is a reálbérek.

Chikán Attila gazdasági miniszter szerint a magyar gazdaság termelékenysége nagyobb
ütemben nő, mint az Európai Unió átlaga. A növekedésnek azonban két pilléren, a
multikon és a kis- és középvállalatokon kell állnia. A multinacionális cégeket a
jövőben arra ösztönzik, hogy beruházásaikkal segítsenek a regionális
különbségek felszámolásában. Az átszervezés előtt álló minisztérium őszszel
programcsomagot indít útjára, amely a kis- és középvállalatok fejlesztésében
kíván segíteni; többek között a pénzügyi feltételeik javításában, a termékeik
piacra juttatásában és marketingtevékenységük támogatásában.

Járai Zsigmond pénzügyminiszter kijelentette, hogy a gazdasági növekedés érdekében
a költségvetési és a fizetési egyensúlyt nem áldozzák fel: szigorú
költségvetési politikát folytat a tárca. A jövő évtől már mérséklődnek az
élőmunkával járó költségek, csökkennek az adókulcsok, a társadalombiztosítási
járulékot pedig adónak számítva kell befizetni – így a bevétel minimum 5
százalékkal emelkedhet.

Ahhoz azonban, hogy a folyamatos gazdasági növekedés elérhető legyen, növekednie
kell a belföldi beruházásoknak. A miniszter kifejezte, örül annak, hogy sokan
döntenek a magánnyugdíjpénztárakba való átlépés mellett. Igaz ugyan, hogy ez 70
milliárdos deficitet jelent, de így nőnek a lakossági megtakarítások. A hiányt
pedig betöltik.

László Csaba, a pénzügyi tárca államtitkára pozitívan értékelte, hogy az első
féléves központi költségvetési hiány az egész éves előirányzatnak 45
százaléka (195 milliárd forint), mivel az első félévben kedvezően alakultak a
folyamatok.

A júniusi eredmények alapján a költségvetés hiánya kevesebb lesz, mint amit a
parlament eredetileg meghatározott. Nagyobb hiánnyal kell azonban számolni a
társadalombiztosítási alapoknál, illetve a helyi önkormányzatoknál. Ami az előbbit
illeti, a júniusi 7 milliárd forintos deficitnövekedés a pénzforgalmi hiányt 55
milliárd forintra duzzasztotta, ami több mint kétszerese az éves előirányzott
összegnek.

Olvasson tovább: