Kereső toggle

Szabadság rend nélkül

Agrárválság

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Ha az időjárás nem változik, akár kétmillió tonna – belföldön felesleges
– búza fog teremni. Ez a tény a gabonapiac összeomlásával fenyeget. Az olvasó
számára talán kérdés az, hogy ez az alapjában pozitív terméseredmény miért okoz
gondot a mezőgazdasági termelők számára.

Csikai Miklós, az agrárkamara elnöke szerint a belföldi állattenyésztés
válsága okozza a gabonapiaci gondokat. A héten több megoldási javaslat is érkezett a
különböző pártok szakértői részéről. Raskó György, az MDNP agrárszakértője
szerint értékesíthető a Magyarországon felhalmozott gabonafelesleg. Megoldásként a
kiviteli tilalom azonnali feloldását jelölte meg. A kereskedőknek meg kell engedni,
hogy a világpiacon az ott kialakult áron értékesítsék a magyar búzát. A
Földművelődésügyi Minisztérium felkészült arra, hogy a termelők által június
15-ig felajánlott étkezési búzát garantált áron vásárolja fel. Összesen 25-30
milliárd forintot kell erre a célra fordítani. Glattfelder Béla, a Fidesz
agrárszakértője a miniszteri nyilatkozatot előrelépésnek értékeli, mivel az
agrártárca felismerte, hogy az új termés? búza felvásárlásával még haszonra is
szert tehet.

A kialakult helyzetre talán választ ad a Gödöllői Kutatóintézet felmérése. E
szerint a válság oka az, hogy a magyar gazdák nehezen tudnak termelési struktúrát
váltani. A mezőgazdaság körül sokkal több az érzelem, mint a szakértelem. Az
ágazat még ki sem heverte a politikai-gazdasági rendszerváltást, máris nyakukon az
újabb kihívás: az EU-csatlakozás. Egy az országos viszonyokat leíró felmérés
bemutatja, hogy a kisgazdaságok döntő többsége nem érti az adófizetést.
Rendkívül sok a véletlenszer? elem termelésükben, amelyet a helyi piac információi
határoznak meg. Emellett 58 százalékuk nem tudja elfogadni a nyugat-európai
farmermodellre való átállást, amelyben az állam és a termelő közt irányított
szerződések köttetnek. Ennek köszönhetően a földtulajdonosok többsége valamilyen
hagyományos terméket állít elő, és nagyon kevesen figyelik a piac és a fogyasztói
igények változását.

A mai rendszertelenséget legjobban talán az 1848-ból fönnmaradt kisgazda mondás
érzékelteti: "Kossuth Lajos, megvagyunk mi kend nélkül, szeretjük a szabadságot
rend nélkül." A mai ellentmondásos viszonyok között nagyon kicsi a
valószínűsége annak, hogy ez a gondolat az európai rendszerbe illeszkedhessék. Az
átalakítást még a csatlakozás előtt végre kell hajtani, még ha fájdalmas is lesz.

Olvasson tovább: