Kereső toggle

Magyar tőzsde

Befektetői fieszta?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az elmúlt két évben a tőzsde a magyar befektetőknek
valóságos aranybánya volt. A legnagyobb részvények –
kevés kivételtől eltekintve – átlagon felüli hozamot
produkáltak. Vajon megismétlődik-e mindez 1998-ban is?
Mindenesetre az év első hónapjaiban a dinamikus növekedés
megtorpanni látszott, ugyanakkor az elmúlt hetekben egyre több
részvény árfolyama régi napjait idéző szárnyalásba
kezdett.

Tavalyelőtt a világ részvénypiacainak hozamversenyét a
Budapesti Értéktőzsde nyerte. Ha ezt megismételni nem is
sikerült 1997-ben, azért a legnagyobb BUX-index – még az
októberi krach ellenére is – éves szinten 94 százalékkal
emelkedett. Sokak szerint ez csak annak volt köszönhető, hogy
a fiatal magyar piacon a részvények árai a reálisnál
igencsak alacsonyabbak voltak.

Ugyanakkor az idei év első heteiben való megtorpanás láttán
egyre többen hangoztatták, hogy az előző évek hatalmas
növekedése 98-ban már nem tartható, de egy
"tisztességes" részvényár-emelkedésre azért számítani
lehet. E vélemények alapján a tőzsdei árfolyamok már nem
fognak jobban nőni, mint a cégek profitja, amely várhatóan a
legjelentősebb vállalatok esetében sem haladja meg a 30-50
százalékot. Talán éppen ezért is állítják többen, hogy a
külföldi spekulatív tőke ez évben kevésbé lesz jelen, mint
az előző években, hiszen a részvényárak a fejlett országok
vállalataihoz képest már nem olyan olcsóak. A véleményeket
mindenesetre megcáfolni látszanak a legnagyobb részvények
első negyedéves árfolyam-növekedései. Bár a BUX-index
"csak" 10 százalékkal növekedett az év eleje óta, több
papír ennél jóval kiemelkedőbben teljesített: péládul az
OTP, a Matáv, a Mol és a TVK. Az már most nyilvánvaló, hogy
a befektetőknek az eddigieknél sokkal jobban meg kell
válogatniuk, hogy milyen papírokba fektessenek. Ma már nem
olyan egyértelm? a piac, és bizony vannak részvények,
amelyekkel pénzt egyelőre csak veszíteni lehet...

Ugyanakkor a magyar tőzsdét továbbra is a nyugati – főleg
angolszász – tőke túlsúlya jellemzi. A formálódó, de
még kevésbé jelentős módos magyar befektetői réteg
nélkül az árak döntően a külföldi alapok megítélésén
múlnak. Ebből a szempontból sem közömbös Magyarország
gazdasági, pénzügyi helyzete és annak megítélése.
Biztató, hogy neves hitelminősítő intézetek már most
kilátásba helyezték az ország besorolásának javítását a
választások után. Igencsak valószínű, hogy – főleg az
eddigi gazdaságpolitikai irány folytatása esetén – az
árfolyamok növekedése újra nagyobb lendületet vesz.

A budapesti tőzsde növekedésével kapcsolatban a
pesszimistákat cáfolni látszik az is, hogy a világ fejlett
tőzsdéi immár hónapok óta csúcsokat döntögetnek.
Márpedig a magyar befektetők hangulatát az azokon történtek
mindig is nagyban meghatározták. Persze az ottani piacokon
való visszaesés bármikor elképzelhető, így azért a tavalyi
hirtelen zuhanásokon okulva a részvényeseknek óvatosabbaknak
kell lenniük.

Az idén és jövőre is újabb vállalatok fognak megjelenni a
tőzsdén. Mivel az újak mindig keresletnövekedést hoznak, az
árakat várhatóan ez is emelni fogja. A nagy áramszolgáltató
cégek már most kedvenceknek számítanak a tőzsdén kívüli
piacon, ami az elmúlt időszakban történt heti 20-30
százalékos árfolyam-emelkedésüket tekintve nem is nagyon
meglepő. Bár a szélesebb befektetői réteg még csak most
kezd barátkozni ezekkel a papírokkal, első fecskeként a
DÉMÁSZ részvényeit – éppen a héten – már be is
vezették a börzére, ahol mindjárt 30 százalék feletti
növekedéssel mutatkozott be. Az árampapírokkal való gyors
megbarátkozást mutatja, hogy rögtön a legnagyobb forgalmú
részvények közé emel-kedtek.

A privatizációs időszak után pedig elindulhat a tőzsdei
bevezetések második időszaka, a sikeres magáncégek –
például a Westel 900 Rt. és a Pannon GSM Rt. – tőzsdére
kerülése. Ígéretesnek tűnik a magyar tőzsdén eddig
eléggé alulreprezentált bankszektor – köztük a
Kereskedelmi és Hitelbank vagy a Magyar Külkereskedelmi Bank
Rt. – nagyobb megjelenése is.

Olvasson tovább: