Kereső toggle

Harc a tolvajbárók ellen

Oroszországi medvetánc

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Jelcin minden eddiginél jobban szemléltette a világgal,
hogy Moszkvában bizánci viszonyok uralkodnak. A kormányzati
poszton levők mind játékszerek Jelcin kezében. Az elnök
egyszerre kelti a rendkívüli hatalmi ambíciókkal rendelkező,
nagyon gyorsan öregedő cár és a nyomorgó országa
jövőjéért aggódó államfő benyomását – írta az orosz
kormány menesztésére reagálva a Süddeutsche Zeitung.

Borisz Jelcin orosz államfő hétfőn valóságos politikai
földrengést okozott Moszkvában, amikor a meghűléses
betegségéből épphogy felgyógyult elnök meglepetésszerűen
leváltotta egész kormányát, s egy szinte ismeretlen
miniszterre bízta az új kabinet összeállítását. A
külföldi sajtó azóta is csak találgatja a döntés
hátterét. A vélekedések a legszélesebb palettán mozognak,
de abban egységesek, hogy Jelcin elnök ismét bebizonyította:
a "szuperelnöki" orosz demokráciában keményen kézben
tartja az eseményeket.

A Mladá Fronta Dnes, prágai lap szerint Jelcin
kiszámíthatatlan viselkedése azt az orosz hagyományt
igyekszik továbbvinni, hogy a cár mindig jó, s minden
rosszért a tanácsadói a felelősek. Az elnök cári allűrjei,
kiszámíthatatlansága és titokzatossága csak része az orosz
valóságnak – állította a legolvasottabb cseh lap.

A kormánypárti zágrábi Vjesnik cím? lap úgy véli, hogy
Jelcin a megoldatlan szociális problémák miatt döntött így,
hiszen a ki nem fizetett bérek és nyugdíjak mára elérték az
1,5 milliárd dollárt. De azt is tudni kell, hogy a független
szakszervezetek április elejére általános sztrájkot és
tömegmegmozdulásokat szerveznek. A parlament pedig
bizalmatlansági indítványt készült beterjeszteni a
Csernomirgyin-kormány ellen.

A spanyol El Pais vezércik-

kének szerzője úgy véli, hogy Jelcin így akart a gazdasági
nehézségek miatt kialakult társadalmi válsággal
szembenézni. De a leváltások mögött Jelcin azon szándéka
is meghúzódhat, hogy a miniszterek menesztésével elejét
vegye annak a hatalmi harcnak, amely a kormány és a vezetést a
háttérből irányítani próbáló pénzügyi és
médiaoligarchia között kialakult. A The New York Times
elképzelése szerint a kormány eltávolítása mögött a
reformpárti erők állnak, melyek kifogásolták az átalakulás
lassú ütemét és a gazdasági gondokat. Más megfigyelők
azonban éppen azoknak a pénzügyi-üzleti csoportoknak bizánci
stílusú, színfalak mögötti

hatalmi üzelmeit sejtik, amelyek az elnök újraválasztási
kampányát is finanszírozták. A The Washington Post cikke azt
állította: "Könnyen meglehet, az elnök egyszerűen csak meg
akarta mutatni, hogy roskadozó egészségi állapota ellenére
továbbra is ő az úr

a háznál."

Az Izvesztyija szerint Jelcin kormánya menesztésével megadta a
startlövést a 2000-ben esedékes elnökválasztási
kampánynak. A lap úgy vélte, hogy Kirijenko – aki a
kormányalakítást kapta feladatul – "zöldfül?" 35
éves, aki az elmúlt hónapokban önálló gazdasági és
politikai vezetővé nőtte ki magát a tüzelőanyag- és
energetikai tárca élén. A Le Figaro szerint elérkezett a
fiatal technokraták ideje. Nemzedékeket ugorva át, Jelcin
olyan embereket emel az első sorba, akik nem kapcsolódnak a
nagy nyomásgyakorló csoportokhoz. Az előttük álló feladat
óriási: miután Oroszország átállását a piacgazdaságra
már nem fenyegeti komoly veszély, immár az állam
helyreállításáról van szó. De a "tolvajbárók" –
akik a bankokat, az orosz médiát és a hatalmas olajszektort
ellenőrzik – a leghatározottabban elzárkóznak attól, hogy
másokkal is megosszák a "kapitalizmus gyümölcseit".

A szeszélyes orosz vezetési stílus megingathatja a
külföldi kormányok és befektetők bizalmát. A
kormányválság nem csekély pénzügyi veszteséget okozott az
országnak, hiszen néhány napig hátráltatta a 2 milliárd
dollár érték? Eurobond kötvény kibocsátását. Nem lesz
könny? a következő hónapokban tartani a rubel árfolyamát
– írta az Izvesztyija. Az orosz értéktőzsde viszonylag
rövid ideig reflektált a váratlan eseményre, majd úgy
folytatta a kereskedést, mintha mi sem történt volna. Az orosz
részvények árfolyama 2-2,5 százalékponttal esett csupán
vissza a megszokotthoz képest. Úgy tűnik, hogy az üzleti
élet szereplői változatlanul bíznak az államfőben.
Oroszországban nincs válság, sőt lehet, hogy jó hír a
kormány leváltása – állította a Dow Jones
hírügynökség.

Olvasson tovább: