Kereső toggle

Pang az olajpiac

Csábító iraki olaj

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az olajárak négyhónapos mélyrepülését az Irak elleni
katonai akció közelsége sem tudta feltornászni. Sőt amikor
az ENSZ főtitkára egyezségre jutott Irakkal, az európai és
az ázsiai piacokon tovább esett az olaj ára. Egy barrel
nyersolaj ára most a tavaly októberi árnak csupán a 30
százalékát éri, ez pedig 46 hónapos mélypontot jelent.

Az Egyesült Államok hosszabb távon kénytelen lesz
felhagyni Irak zaklatásával, mert a világ olajszükséglete
tovább nő. Nagy, olcsón fejleszthető és gyorsan művelésbe
vehető lelőhelyek csak az Öbölben, ott is elsősorban Irakban
és kisebb mértékben Iránban vannak – írta a Wall Street
Journal Europe. "Néhány év múlva feltétlenül
szükségünk lesz az olajukra, és ezért nagyon hamar szót
kell értenünk ezekkel az országokkal "– mondta az olasz
ENI energiaipari óriásvállalat vezérigazgatója, Franco
Barnabe az amerikai gazdasági lap európai kiadásában.

Bár jelenleg túlkínálat van az olajpiacon, az iraki
olajszellemet nem lehet sokáig a palackban tartani. Irak –
számítva a gazdasági embargó feloldásával – már alig
várja a külföldi beruházókat. Szakértői becslések szerint
30-60 milliárd dolláros befektetéssel két-három év alatt
napi 6 millió hordóra növelhető az iraki kapacitás. Az
Öböl-háború előtt naponta 3 millió hordó volt a
kitermelhető mennyiség.

A világtartalék 65 százaléka az Öbölben található. Az
iraki olaj világkereslete az amerikai számítás szerint a
mostani 15 millió hordóról várhatóan évi 37 millió
hordóra fog nőni. A kedvező ár miatt valószínűleg
megduplázódik az öbölbeli olaj észak-amerikai importja. Az
amerikai energiaügyi minisztérium számításai szerint ugyanis
egy hordó olaj önköltsége az Öbölben hordónként 99 cent
és 1,49 dollár között van, míg az Északi-tengeren 5 és 10
dollár között mozog.

A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) egyelőre nem
boldog a kínálat növekedése hallatán. A nemzetközi
szervezet sürgős megoldást keres a pangó piacok
felszámolására. A szervezet a túlkínálatért és a
lenyomott árakért elsősorban a ázsiai krízist okolja, hiszen
a devalválódott nemzeti valuták miatt a kormányok
leállították a dollárhoz kötődő nyersolaj
felvásárlását. A lanyha piac megszilárdulásában az enyhe
tél is közrejátszott. Az ENSZ viszont – figyelembe kívül
hagyva a piaci viszonyokat – szokatlan időzítéssel,
megszavazta, hogy Irak ezentúl 5,256 milliárd dollárért
adhasson el olajat a jelenleg félévente engedélyezett 2
milliárd dollár helyett.

Olvasson tovább:

  • Végső roham a készpénz ellen

    Jelentős átrendeződés és óriási befektetések történnek a fizetőeszközök piacán, ahonnét egyre inkább kiszorul a készpénz. A kérdés mára pusztán annyi, hogy teljesen kiszorul-e, vagy csak részben, illetve, hogy ez mennyi idő alatt történik meg.

  • Horvát döntés után: mi lesz a devizahitelekkel?

    Miközben Horvátországban 120 ezer devizahiteles kaphat vissza fejenként sokmillió forintnyi pénzt a bankoktól, hazánkban még mindig többszázezer egykori devizahitelest fenyeget az otthonvesztés réme. Pedig bizonyos állítások szerint a probléma lényegében megszűnt.

  • Bitcoin 2018: folytatódik az aranyláz?

    A legutóbbi Bitcoin írásom (Kripto aranyláz. Hetek, 2017. október 20.) óta az árfolyam két hónap alatt majdnem A háromszorosára ment fel, majd az év utolsó hetében meredeken csökkent, de az egész évet tekintve így is rendkívüli növekedést ért el a kriptovaluta. Sokan kérdezik, vajon mi ez a sztori...