Kereső toggle

Üzemanyag a levegőből

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Napjaink egyik legnagyobb kérdése, hogy miként lehetne felváltani a fosszilis alapú üzemanyagokat. A napenergiától a kukoricából előállítható bioüzemanyagig számos elképzelés született már arra, hogy milyen technológiákkal cserélhetnék le a benzint és a gázolajat. Az egyik legnépszerűbb és legkörnyezetkímélőbb megoldás azonban az úgynevezett metanol használatában rejlik.

Metanolt nagy mennyiségben először a hadsereg járműveihez használt Németország a második világháborúban. Ezt szintézisgázból állították elő nagy hőmérsékleten és nyomáson, vagyis a termelés nem volt éppen gazdaságosnak mondható. Később, a hetvenes évekbeli olajembargó idején került újra előtérbe a faszesznek is nevezett metanol használata - csak az Egyesült Államokban húszezer metanolkompatibilis autót gyártottak, azonban a bioüzemanyagok térhódítása kiszorította a metanolt.

A metanol nagy előnye, hogy belső égésű motorokban és üzemanyagcellaként egyaránt felhasználható, tehát nem szükséges újfajta motorokat gyártani hozzá. Sok gépjárműgyártó cég ma már pár száz dollár felár ellenében metanol-kompatibilis kiszerelésben gyártja autóit, de a régebbi modelleket is át lehet így alakítani. Egy esetleges baleset esetén pedig a benzinnel ellentétben a metanol oltható lenne vízzel is.

Az új üzemanyag másik nagy előnye az ára. Míg néhány évtizeddel ezelőtt az előállításból fakadóan a metanol ára jóval magasabb volt a benzinénél, mára ez a helyzet megfordult. A modern előállítási lehetőségeknek köszönhetően a faszesz ára jelentősen csökkent, ezáltal a metanolüzemű járművek tankolása is olcsóbb. Hátránya azonban, hogy a benzinhez viszonyítva csak 65 százaléka ég el, ebből fakadóan nagyobb tankra és több tankolásra van szükség - az ár tekintetében azonban még így is megéri.

Egy magyar tudósnak, Oláh Györgynek nagy szerepe volt abban, hogy a metanol felhasználása ennyire olcsóvá váljon. A magyar vegyész ugyanis olyan eljárást dolgozott ki, mellyel földgáz helyett szén-dioxidból lehet metanolt előállítani. Oláh eljárásának köszönhetően azonban az így előállított metanol ára már nem függ a földgázétól. Ráadásul égése közben nagyrészt vízgőz keletkezik - alig szennyezve a környezetet -, kismértékben pedig szén-dioxid, amely folyamat visszafordítható, és újra metanol állítható elő belőle.

A világ legnagyobb energiaigényű országa, Kína öt éve bejelentette: a metanol lesz az alternatív üzemanyaga. Egy húszéves projekt keretében ugyanis eddig nagyjából száz metanolüzemet létesítettek, melyek mindegyikében az Oláh György által leírt módszert használják. Egyetlen ilyen üzem évente csaknem 2 millió tonna metanolt tud előállítani. Kína éves metanolfelhasználása már most eléri a 3,5 milliárd litert.

Magyarországon az úgynevezett geotermikus alkalmazás lenne lehetséges. Az alföldi földgázfúrások nagy részénél termálvíz tört a felszínre, ami nagy mennyiségű szén-dioxidot tartalmaz. Az ide telepített üzemek nagy mennyiségben tudnák ezt a szén-dioxidot metanollá alakítani, egyes becslések szerint pedig akár Magyarország lehetne Európa egyik legnagyobb metanolexportőre.

 

Olvasson tovább: