Kereső toggle

Anyatej a tehénből, szuperparadicsom a polcra

Génpiszkált kaják: áldás vagy átok?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A genetikailag módosított élelmiszerek tengerentúli elterjedésével párhuzamosan nálunk is egyre gyakrabban hallani a GM, a génmódosított vagy genetikailag módosított kifejezéseket, és eljöhet az az idő, amikor a vásárlónak meg kell hoznia a döntést, hogy megvenné-e az ilyen termékeket a szupermarketben.

A genetikailag módosított (genetically modi-fied=GM) kifejezés a gyakorlatban egy új gén bejuttatását jelenti. Ezáltal az adott növény DNS-állománya úgy változik, ahogy az a természetben nem történhetett volna meg. Mivel a beépített génnek nem kell azonos fajból származnia, a genetikai manipuláció segítségével létrehozható új növények száma szinte határtalan. A legtöbb emberben természetesen merül fel a kérdés, vajon a genetikai-lag módosított növények, az ezekből készült élelmiszerek nem jelentenek-e veszélyt az ember vagy a környezet számára?

A kérdéssel kapcsolatban nagyon sok hiedelem és téveszme terjedt el. Ezért lehetséges, hogy ha a Google keresőbe a „GM-növények” kifejezést írjuk, rengeteg olyan cikket és véleményt találunk, ami veszélyesnek tartja a GM-élelmiszerek hazai engedélyezését. 

A hétköznapi embert persze nem a szakmai vita érdekli, hanem elsősorban az, hogy okozhatnak-e a GM- élelmiszerek betegséget, illetve honnan lehet egyáltalán tudni, hogy GM-élelmiszert találtunk az áruház pultján. Nos, Magyarországon egyelőre nem kell attól tartani, hogy GM-élelmiszert vásárolunk a szupermarketekben. Az első erre vonatkozó törvényt még 1999 januárjában fogadták el, amin azóta több ízben változtattak. A törvény legfrissebb módosítására idén került sor, eszerint Magyarország továbbra is GM-mentes övezet marad. Ennek ellenére a genetikailag módosított élelmiszerek előállítása nem eredendően rossz. Az ilyen élőlények termesztésének elsődleges célja, hogy olyan pozitív tulajdonsággal rendelkezzen a növény vagy állat, ami vagy a termesztési-tenyésztési időszakban segíti elő az élőlény fejlődését, vagy a későbbi fogyasztók számára nyújt pluszt.

A jelenleg piacon lévő GM-növényekben létrehozott változások elsősorban a rovarok, vírusok által okozott növénybetegségekkel szembeni ellenállást és a gyomirtókkal szembeni fokozott toleranciát jelentik. Ezek a termelők szempontjából nagyon hasznos tulajdonságok, előfordulhat viszont az is, hogy amennyiben a termesztés során nem tartják be a megfelelő eljárásokat, súlyos károkat okozhatnak a környező gazdaságoknak.

A lehetséges hatások között szerepel – a nem megfelelő izolálási távolság következményeként – a keresztbeporzással létrejövő szupergyomok létrejötte, ami megszünteti a génátvitel hasznosságát, és egy új, még nehezebben kiirtható gyomot eredményez. Márpedig így még nagyobb szükség lesz a  növényvédő és gyomirtó szerekre, amelyek veszélyeztetik az egészséges ivóvízellátásunkat és az élővizeink tisztaságát is. Vagy akár elindulhat egy végtelen versenyfutás a kártevők és a génmanipulált növények között.

Ezek a káros hatások egy szerencsétlen helyzetben akár össze is adódhatnak. Ez történt 2001-ben, Kanadában, ahol egy repcefaj „szabadult” el. Ez a génmódosított faj „megszökött” a szántóföldről, és gyakorlatilag gyommá vált. Hamar kiderült, hogy a beültetett gén miatt több gyomirtóval szemben ellenálló volt, és más génmódosított növényekkel való kereszteződés révén további rezisztenciákat szerzett.

Ez az eset megmutatja, hogy egy ehhez hasonló baleset révén könnyen kiszorulhatnak a haszonnövények a majdnem kiirthatatlan GM-növények miatt.

A tudósok elképzelései szerint az új gének akár antibiotikumokat vagy vitaminokat is termelhetnének, amelyeket a reggeli tej ivása közben vagy a vacsorára készített rántott hússal együtt vihetünk majd be a szervezetünkbe. A GM-termékek más hasznos tulajdonságokkal is rendelkezhetnének. Tavaly például kínai tudósok felneveltek 300 tehenet, melyek az emberi anyatejjel megegyező tulajdonságú tejet adnak. Ez egy emberi gén beültetésével történt.

A Daily Telegraph a közelmúltban két hasonló kísérleti eredményről számolt be. Az egyik kísérlet során olyan genetikailag módosított tehenet tenyésztettek, aminek a tejét nyugodtan ihatják a laktózérzékeny emberek is. Ehhez a tudósok egy olyan gént juttattak be, ami a tejtermékekben lévő fő cukrot, a laktózt képes lebontani más típusú cukrokká, amelyek könnyebben emészthetők az emberi szervezet számára. Reményeik szerint az „új termék” 5-10 éven belül kapható lesz a boltokban.

A másik áttörés szintén a tehénállományt érinti. A Belső-Mongol Egyetem kutatói  egy olyan genetikailag módosított tehenet tenyésztettek, melynek teje magas omega-3 zsírsavtartalmat mutat. Normál esetben ez a zsírsav halakban és különböző diófélékben található meg, és fontos szerepet játszik a szívbetegségek megelőzésében és az agy normál működésében.

A GM-élelmiszerek és -állatok termesztése, tenyésztése kapcsán az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a következő szempontok megvizsgálását ajánlja: mi a közvetlen egészségügyi hatás, az új élelmiszer mennyire hajlamos allergiás reakciót kiváltani, milyenek az összetevők toxikus tulajdonságai, mennyire stabil a beillesztett gén, lehetnek-e az új gén beillesztésének mellékhatásai a kedvező tulajdonságok mellett. Elvileg csak azok a genetikailag módosított alapanyagokból származó élelmiszerek kerülhetnek forgalomba, amelyek megfeleltek ezeknek a követelményeknek. 

Az eddig leírt előnyök és hátrányok mellett nem szabad megfeledkezni arról, hogy egy olyan növényi, állati származék, ami önmagában hordozhat gyógyszert, nagyobb mennyiségű vitamint, a harmadik világ éhezőinek lenne igazán hasznos. Oda azonban ez a technológia nemigen jut el. A harmadik világ ugyanis nem elég jó vásárló. A biotechnológiai cégeknek nagyobb profitot hoz, ha olyan paradicsomot fejlesztenek ki, ami öt nappal tovább bírja a szupermarketek polcain, mintha a fejletlen országok éhezői számára fejlesztenének A-vitaminban gazdag rizst.

Gén Kisokos

A földön élő szervezetek tulajdonságai az örökítőanyagban, azaz a DNS-ben vannak kódolva. Ebben találhatóak a gének, amik egy tulajdonság kialakításáért, a kialakulás irányításáért felelnek. A géntechnológia során ilyen géneket kell átvinni egyik élőlényből a másikba. A donor élőlény (ahonnan a gén származik) lehet vírus, baktérium, gomba, növény, állat vagy akár ember, de lehet mesterségesen előállított is. A gének bejuttatása az egyik szervezetből a másikba többféleképpen történhet: génpuskával belövik a sejtbe, vagy baktériumba helyezik az új gént, és ezzel fertőzik meg a célsejteket. A fogadó élőlényt transzgenikus élőlénynek, a technikát pedig transzformációnak vagy géntechnológiának hívjuk. A transzgenikus élőlények tehát az olyan élőlények, amelyeknek sejtmagjába idegen gént juttatunk be, ami működőképes és örökíthető.

Olvasson tovább: