Kereső toggle

Vallanak az agyhullámok

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„Egy műszer, ami olvas a gondolatokban”, „A kutatók feltörik Hawking elméjét” – sokkolta a közelmúltban szalagcímeivel az angol nyelvű sajtó a nagyközönséget. Persze a gondolatolvasó masinák még távol állnak a realitástól, de való igaz, hogy a NeuroVigil amerikai innovációs cég egy olyan eszközön dolgozik, ami képesaz agy elektromos jeleinek dekódolása révén visszaadni Stephen Hawkingnak a beszédkészséget.

A világhírű fizikus egy olyan súlyos idegrendszeri betegségben szenved, ami a mozgató idegeket érinti, és az izmok gyengeségét, bénulását okozza. Hawking egy életmentő beavatkozás következtében a beszédképességét is elvesztette, a kommunikációban egy olyan beszédgeneráló számítógép van segítségére, amit apró testmozgásokkal irányít. Ezt a módszert azonban a lassú, ám előrehaladó betegsége miatt egyre kevésbé tudja használni. Beszédkészségének regenerálódását egy olyan komputer kifejlesztésétől várják, ami közvetlenül az agyhullámok alapján találná ki, mit akar mondani a beteg, így a páciens nem lenne kiszolgáltatva a mozgatószerveknek, elég lenne csak az agyát tornáztatnia.
A rendszer alapja a NeuroVigil által fejlesztett iBrain készülék, ami valójában egy hordozható, kicsinyített, egycsatornás EEG-készülék, ami az agy elektromos tevékenysége által keltett hullámokat veszi fel. Az iBrain fontos eleme a SPEARS nevű matematikai algoritmus, amit az innovációs cég alapító-vezérigazgatója, a harminckét éves Philip Low dolgozott ki doktori disszertációjához. A kutató szerint az algoritmus alkalmazásával megsokszorozható az agyhullámokból kinyerhető hasznos információ mennyisége.
Low szerint találmánya „megnyitja a lehetőséget arra, hogy elképzelt mozgásokhoz szavakat kapcsoljunk, és átfordítsuk őket beszéddé”. A cél érdekében tehát azon dolgoznak, hogy felvegyenek különböző akaratlagosan kiváltott agyi aktivitási mintázatokat, amelyekből létrehozhatnak egy szótárat.
A fejlesztők azt várják, hogy a távolabbi jövőben a gondolatok „dekódolása” is lehetővé válik az agyhullámokból megfelelően sok aktivitási mintázat megismerése folytán. A csapat nagyívű ígéreteit árnyalja az a kérdés, hogy egy matematikai algoritmus képes lehet-e áthidalni azt a hatalmas technikai hátrányt, amit az iBrain egyetlen ponton elhelyezett elektródája jelent a megszokott, 32, 64 vagy akár több mint száz elektródával végzett EEG-s vizsgálatokhoz képest.

Olvasson tovább: