Kereső toggle

Ötből egy magyar tüsszög

Parlagfű-nagyhatalom vagyunk

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Parlagfű-nagyhatalom vagyunk, és évi 79 millió forintos ráfordítással ez nem is lesz másképp. Ennyit szán ugyanis a központi költségvetés idén a gyomnövény irtására. Pedig a parlagfű-allergia népbetegség, 1,5-2 millió embert kínoz, miköz­ben a pollenkoncentrációs csúcsok, és ezzel a megbetegedések száma évről évre nő. Június 14-én parlagfűnapot tartottak a parlamentben.

A konferencia egyik fő szervezője Oláh Lajos, a Demokratikus Koalíció parlamenti képviselője, a Képviselők Parlagfű Csoportjának elnöke szerint nemzetgazdasági szinten 120-200 milliárd forint kárt okoz a parlagfű. Ebben a mezőgazdasági terméskiesés, a közvetlen védekezési költségek is benne foglaltatnak, valamint a táppénzen töltött napok száma, a gyógyszerkiadásra és a betegápolásra költött összegek is - az elmaradt idegenforgalmi bevételekkel nem is számoltak.

Ennek ellenére az elmúlt évek legkisebb keretét fordíthatjuk idén parlagfűmentesítésre: a központi költségvetés mindössze 79 millió forintot irányoz elő az allergiát kiváltó gyomnövény irtására, míg a hatékony védekezéshez 8 milliárdra lenne szükség.

A civil szervezetek és az önkormányzatok által e célra fordított összeggel együtt még így is megközelítőleg 5 milliárddal kevesebb áll rendelkezésre, mint amivel érezhető eredményt érhetnénk el. A források jelentősen szűkültek azóta, hogy megszűnt annak a lehetősége, hogy adónk 1%-át közvetlenül a parlagfű elleni védekezésre ajánljuk fel. Korábban mintegy 1 milliárd forint folyt be erre a célra, ennek hiányát nem sikerült pótolni - hangsúlyozta beszédében Jávor Benedek, az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke, LMP-s képviselő - így áttörést a parlagfű elleni harcban nem sikerült elérni. Sőt az elmúlt tizenkét évben megkilencszereződött a megbetegedések száma. Különösen a tizenévesek körében növekszik az allergiások aránya: 25 százalékuk szenved valamilyen allergiától, és köztük a parlagfű pollenére érzékenyek vannak a legtöbben.

Az allergia az elvárosiasodás betegsége, egy amúgy ártalmatlan anyagra adott túlzott immunválasz, amelynek pontos okát eddig nem sikerült az orvostudománynak megállapítania. A tapasztalatok alapján annyi bizonyos, hogy a hajlam egyrészt öröklődik: allergiás szülők gyermeke 30-40 százalékos valószínűséggel lesz hajlamos az allergiára, ha mindkét szülő allergiás, ez az arány 60-70 százalék. Másrészt az előfordulásában szerepet játszik a levegő közlekedés általi szennyezettsége, valamint a nedves, penészes lakás és a passzív dohányzás.

A pollenallergia kezelésének jelenleg két módja ismert a hagyományos orvoslásban: a tüneti kezelés (antihisztaminokkal és szteroidokkal), illetve az oki, azaz a hibás immunválaszt kezelő immunterápia. Ez utóbbi általában 3 éves kezelés után akár végleges eredményhez vezet, azaz az immunrendszer trenírozásával lecsökkenti vagy megszünteti az allergén iránti túlérzékenységet. A kedvező külföldi klinikai tapasztalatok fényében nehezen érthető, hogy ez utóbbi kezelés az évi 30-40 ezer forintos gyógyszerköltsége miatt miért csak kevesek kiváltsága marad. A külföldről beszerzett gyógyszer tartalma tisztított és némiképp módosított parlagfűpollen és pár segédanyag. Aki nem ezt a kezelési módot választja, szezononként minimum 10-20 ezer forintot szintén elkölthet gyógyszerekre.

A legkézenfekvőbb megoldás mégis az allergén elkerülése lenne, és ebben kiemelt szerepe van a gazdálkodóknak, mivel a közhiedelemmel ellentétben a legtöbb pollen mezőgazdasági művelés alatt álló területekről kerül a levegőbe, elsősorban napraforgó és kukoricaföldekről. Emellett a parlagon álló földek, üres telkek a gaz fő termőterületei, itt a gyomlálás, a kapálás - lehetőleg a virágzás megkezdése előtt - a leghatékonyabb védekezés.

A közmunkát végzőket elsősorban a vasúti sínek mellett és egyéb közterületeken vetik be a parlagfű irtására, különös tekintettel a Balaton partvidékére.

A parlagfűnapi konferencián a vidékfejlesztési tárca képviselője, Kardeván Endre kifejtette, hogy a tárcánál már dolgoznak a parlagfű elleni stratégián, míg Áder János köztársasági elnök levélben biztosította a résztvevőket, hogy maga is elkötelezett híve a parlagfű elleni harcnak. Az MTVA szerkesztője, Horváth Szilárd pedig arra tett ígéretet, hogy a közmédia szintén részt vesz a parlagfű elleni kampányban.

A parlamenti konferencián a résztvevő szakmai és civil szervezetek, valamint parlamenti képviselők és munkacsoportok 12 pontból álló nyilatkozatban összegezték a kormány számára javasolt tennivalókat, mindenekelőtt komplex kormányzati stratégia elfogadását sürgetik. Mindezt annak ellenére, hogy 2011 novemberében a Vidékfejlesztési Minisztérium már előállt egy hasonlóval, sőt azt idén tavasszal már jóvá is hagyták.

Olvasson tovább:

  • Szép új okosvilág – Kell-e félnünk a robotoktól?

    „Lehetséges, hogy néhány évtizeden belül a mesterséges intelligencia olyan módon múlja felül az ember szellemi kapacitását, amely, ha nem készülünk fel rá, kihívás elé állíthatja az emberiség azon képességét, hogy saját teremtményét irányítsa, és következésképpen akár azon képességét is, hogy saját...
  • Kiborg kontra ember: Vereségre ítélve?

    „Ha a gépek jobbak nálad, válj te is azzá” – szólalt föl Elon Musk Dubajban, az Egyesült Arab Emirátusban rendezett konferencián, ahol a milliárdos tech-vezér kijelentette, hogy az emberiségnek fizikailag is egyesülnie kell majd a technológiával.
  • 110 éve született az energetika úttörője

    Heller László úttörő tevékenységét számos, a nevéhez köthető szabadalom igazolja: Magyarországon mintegy 50 találmányt szabadalmaztatott, az Egyesült Államokban és Svájcban összesen 24 szabadalmi bejelentést tett.