Ötből egy magyar tüsszög

Cikk nyomtatása
Továbbítás emailben

Parlagfű-nagyhatalom vagyunk

Parlagfű-nagyhatalom vagyunk, és évi 79 millió forintos ráfordítással ez nem is lesz másképp. Ennyit szán ugyanis a központi költségvetés idén a gyomnövény irtására. Pedig a parlagfű-allergia népbetegség, 1,5-2 millió embert kínoz, miköz­ben a pollenkoncentrációs csúcsok, és ezzel a megbetegedések száma évről évre nő. Június 14-én parlagfűnapot tartottak a parlamentben.

A konferencia egyik fő szervezője Oláh Lajos, a Demokratikus Koalíció parlamenti képviselője, a Képviselők Parlagfű Csoportjának elnöke szerint nemzetgazdasági szinten 120-200 milliárd forint kárt okoz a parlagfű. Ebben a mezőgazdasági terméskiesés, a közvetlen védekezési költségek is benne foglaltatnak, valamint a táppénzen töltött napok száma, a gyógyszerkiadásra és a betegápolásra költött összegek is - az elmaradt idegenforgalmi bevételekkel nem is számoltak.

Ennek ellenére az elmúlt évek legkisebb keretét fordíthatjuk idén parlagfűmentesítésre: a központi költségvetés mindössze 79 millió forintot irányoz elő az allergiát kiváltó gyomnövény irtására, míg a hatékony védekezéshez 8 milliárdra lenne szükség.

A civil szervezetek és az önkormányzatok által e célra fordított összeggel együtt még így is megközelítőleg 5 milliárddal kevesebb áll rendelkezésre, mint amivel érezhető eredményt érhetnénk el. A források jelentősen szűkültek azóta, hogy megszűnt annak a lehetősége, hogy adónk 1%-át közvetlenül a parlagfű elleni védekezésre ajánljuk fel. Korábban mintegy 1 milliárd forint folyt be erre a célra, ennek hiányát nem sikerült pótolni - hangsúlyozta beszédében Jávor Benedek, az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke, LMP-s képviselő - így áttörést a parlagfű elleni harcban nem sikerült elérni. Sőt az elmúlt tizenkét évben megkilencszereződött a megbetegedések száma. Különösen a tizenévesek körében növekszik az allergiások aránya: 25 százalékuk szenved valamilyen allergiától, és köztük a parlagfű pollenére érzékenyek vannak a legtöbben.

Az allergia az elvárosiasodás betegsége, egy amúgy ártalmatlan anyagra adott túlzott immunválasz, amelynek pontos okát eddig nem sikerült az orvostudománynak megállapítania. A tapasztalatok alapján annyi bizonyos, hogy a hajlam egyrészt öröklődik: allergiás szülők gyermeke 30-40 százalékos valószínűséggel lesz hajlamos az allergiára, ha mindkét szülő allergiás, ez az arány 60-70 százalék. Másrészt az előfordulásában szerepet játszik a levegő közlekedés általi szennyezettsége, valamint a nedves, penészes lakás és a passzív dohányzás.

A pollenallergia kezelésének jelenleg két módja ismert a hagyományos orvoslásban: a tüneti kezelés (antihisztaminokkal és szteroidokkal), illetve az oki, azaz a hibás immunválaszt kezelő immunterápia. Ez utóbbi általában 3 éves kezelés után akár végleges eredményhez vezet, azaz az immunrendszer trenírozásával lecsökkenti vagy megszünteti az allergén iránti túlérzékenységet. A kedvező külföldi klinikai tapasztalatok fényében nehezen érthető, hogy ez utóbbi kezelés az évi 30-40 ezer forintos gyógyszerköltsége miatt miért csak kevesek kiváltsága marad. A külföldről beszerzett gyógyszer tartalma tisztított és némiképp módosított parlagfűpollen és pár segédanyag. Aki nem ezt a kezelési módot választja, szezononként minimum 10-20 ezer forintot szintén elkölthet gyógyszerekre.

A legkézenfekvőbb megoldás mégis az allergén elkerülése lenne, és ebben kiemelt szerepe van a gazdálkodóknak, mivel a közhiedelemmel ellentétben a legtöbb pollen mezőgazdasági művelés alatt álló területekről kerül a levegőbe, elsősorban napraforgó és kukoricaföldekről. Emellett a parlagon álló földek, üres telkek a gaz fő termőterületei, itt a gyomlálás, a kapálás - lehetőleg a virágzás megkezdése előtt - a leghatékonyabb védekezés.

A közmunkát végzőket elsősorban a vasúti sínek mellett és egyéb közterületeken vetik be a parlagfű irtására, különös tekintettel a Balaton partvidékére.

A parlagfűnapi konferencián a vidékfejlesztési tárca képviselője, Kardeván Endre kifejtette, hogy a tárcánál már dolgoznak a parlagfű elleni stratégián, míg Áder János köztársasági elnök levélben biztosította a résztvevőket, hogy maga is elkötelezett híve a parlagfű elleni harcnak. Az MTVA szerkesztője, Horváth Szilárd pedig arra tett ígéretet, hogy a közmédia szintén részt vesz a parlagfű elleni kampányban.

A parlamenti konferencián a résztvevő szakmai és civil szervezetek, valamint parlamenti képviselők és munkacsoportok 12 pontból álló nyilatkozatban összegezték a kormány számára javasolt tennivalókat, mindenekelőtt komplex kormányzati stratégia elfogadását sürgetik. Mindezt annak ellenére, hogy 2011 novemberében a Vidékfejlesztési Minisztérium már előállt egy hasonlóval, sőt azt idén tavasszal már jóvá is hagyták.

Olvasson tovább:

Feliratkozás hírlevélre

 
Név: *
Email: *
Feliratkozással elfogadja a Hetek adatvédelmi elveit