Kereső toggle

Kétszáz évig élhetünk?

Interjú Ada Jonath kémiai Nobel-díjas tudóssal

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Nemrég egy fényképsorozatot láttam öregedő rocksztárokról, milyenek voltak negyven éve, és hogyan néznek ki most. Voltak közöttük tisztes öregurak, míg mások akár egy zombifilm statisztái is lehetnének. A szokások nem okozhatnak ekkora különbséget, mert szinte valamennyien deviáns életet élnek a mai napig. Mitől függ, hogy milyen gyorsan öregszünk?

- A tudomány és a kozmetikai cégek is lázasan keresik erre a választ, de ma sem tudja senki, hogy mi okozza a különbséget. Nem ismerjük az öregedés belső folyamatait, csak azt, hogy mindenkiben, a megszületésétől, a nulladik pillanattól kezdve elindulnak ezek a változások, bár közülük a legtöbb csak hosszú évek múltán érezteti a hatását.

A huszadik század eleje óta több mint harminc évvel nőtt a fejlett országokban a születéskor várható élettartam. Mi okozta ezt a drasztikus változást? Egészségesebbek vagyunk, vagy jobbak a gyógyszerek?

- Mind a kettő együttesen. Számos olyan betegségre rendelkezésre áll már oltás, amelyekbe korábban belehaltak az emberek. Tudunk kezelni korábban halálosnak bizonyult betegségeket, és el kell ismerni, hogy tisztábbak is vagyunk. A higiénia hiánya miatt számos országban ma is korábban halnak meg az emberek. És persze az is szerepet játszik, hogy az elmúlt ötven-hatvan évben kevesebb volt a háború.

Azonban leginkább az egészségesebb életmódunk és a jobb gyógyszerek miatt hosszabb az élettartam. Az emberek még hetven évvel ezelőtt is meghaltak tüdőgyulladás miatt. Van olyan betegség, ami már - legalábbis a fejlett országokban - szinte nem is létezik, mint a szifilisz. A tüdőgyulladással szemben pedig ma az emberek sokkal ellenállóbbak, hatékonyabb immunrendszerünk van. De vannak olyan országok, ahol továbbra is meghalnak tüdőgyulladásban, mert nem tudják megvásárolni a gyógyszereket.

Van felső határa annak, hogy meddig növekedhet a várható életkor?

- Nem tudom. Vannak, akik szerint ez akár kétszáz év is lehet, de ez csak találgatás. Az élettartam nagyon sok faktor összetevője, és ennek ma is csak a töredékét ismerjük. És még ha ismernénk is, akkor sem tudnánk azokat kontrollálni.

Említette az antibiotikumok hatását. Azonban nemcsak az emberek, hanem a baktériumok is ellenállóbbak lettek az elmúlt évtizedekben. Megnyeri a tudomány a betegség elleni harcot?

- Ezt a küzdelmet a gyógyszergyártó cégeknek kell megnyerniük, de ehhez sokkal többet kellene tenniük, mint amit ma.

Mire gondol?

- Például sokkal többet kellene kommunikálniuk a tudósokkal. A probléma az, hogy az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia mindig fenn fog állni, nem tudunk ezzel versenyezni, vagy ezt legyőzni. De megpróbálhatjuk kontrollálni, hogy lassabb legyen a folyamat, vagy megtalálni  az ellenszereket. A tudósok ebben tudnak segíteni, de az a véleményem, hogy a cégek sokkal inkább pénzt akarnak keresni. A gyógyszergyárak nem igazán akarnak antibiotikumot gyártani, mert abban nincs pénz.

Nem üzlet antibiotikumokat gyártani? Hiszen rengeteg ember szedi ezeket, és nem is olcsók.

- Pedig azok, összehasonlítva a krónikus betegségekre felírt gyógyszerekkel. Ezeket ötven-ötvenöt éves kortól az életük végéig mindennap szedik az emberek, míg egy antibiotikumot legfeljebb egy hétig. Nem akarok konkrét cégneveket említeni, mert úgy tűnne, mintha egyes vállalatok ellen lennék. De azok a gyógyszerek, amelyeket például a cukorbetegségek kezelésére, a magas vérnyomásra vagy a koleszterinszintre gyártanak, az élet részévé válnak. A betegek mindennap szedik ezeket, hosszú éveken át. Aztán ott vannak a neurológiai problémákra kifejlesztett gyógyszerek, amelyek kifejezetten drágák, és az emberek hajlandók bármennyit fizetni ezekért. Ezek jelentik az igazi aranybányát. Közben Afrikában továbbra is jelen vannak a fertőző betegségek, például a tuberkulózis és a malária, de az afrikaiaknak nincs pénzük az orvosságokra, jóllehet ezek mind gyógyíthatók lennének.

Nemzetközi összefogással sem lehet ezen változtatni?

- Miután publikáltuk a kutatási eredményeinket, néhány vállalat további kutatásokba kezdett, hogy új összetevőket fedezzenek fel, és új antibiotikumokat alkossanak. Tehát zajlik ma is a kutatás, csak lelassult, és emiatt lelassult a várható élettartam növekedése is. Tovább élünk mint húsz-harminc évvel ezelőtt, de ez a javulás inkább már más tényezőknek köszönhető, nem az antibiotikumoknak. A hosszabb élettartam persze új problémákat is felvet. Az emberek például régebben ritkán haltak meg neurológiai problémák miatt, mert meg sem élték azt a kort, amikor ebben szenvedhettek volna.

1901 és 2011 között nyolcszázötvenhárom ember kapott Nobel-díjat. Közülük csak negyvenhárom volt nő, igaz, az utóbbi időben javult a helyzet, mert közülük tizennégyen az elmúlt egy évtizedben nyerték el az elismerést, így ön is. Újdonság, hogy nők is elérhetnek ilyen magas szintű tudományos eredményeket?

- Nem teljesen. Már több mint száz évvel ezelőtt voltak kiemelkedő eredmények, 1903 és 1909 között például három nő is kapott Nobel-díjat: Marie Curie, Bertha von Suttner és Selma Lagerlöf. Tehát már akkor is kaphattak nők magas tudományos elismerést, csak nem olyan nagy számban. Meggyőződésem, hogy a mai napig a vallási tradíción - legyen az keresztény, zsidó vagy muzulmán - alapuló hagyományos női szerepek erőltetése miatt kevés a női tudós, nem pedig a képességek hiánya miatt.

Olvasson tovább: